Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

rendőrkapitányság, ha annak szüksége merülne fel, nem volna képes a rend megőrzésére. Miután hat és fél évig teljesítettem Békés megyében ügyészi szolgálatot, ebből kifolyóan felmerült bennem az a képzet, hogy mindig bűnözőkkel foglalkozva, arra is figyelemmel, hogy hallottam arról, hogy megnyitják a börtönöket, esetleg saját személyemben is baj érhet valamelyik bűnöző részéről, aki nekem tulajdonítja börtönbe zárását. Ezt követően hívattak a gyulai tanácsházára. A tanácsháza előtt meglehetősen sok ember várakozott a délelőtti órákban, akik közül az országzászló előtt, egy nemzetiszínű zászló alatt fiatalok csoportosultak. A fiatalok kórusban azt kiabálták, hogy „segítséget Pestnek". Többen a csoportokban ácsorgó izgatott tömegben fegyvert követeltek. A folyosóra érve erőszakos fellépésű csoporttal találtam szembe magam. Ezek között leghangosabb volt Elekes János, akit azért ismertem, mert a gyulai bíróságon ítélték el, hatósági közeg elleni erőszak bűntettéért. A folyosón határozott és türelmetlen, fegyvert követelő kijelentéseket hallottam. Az volt a benyomásom, hogy a türelmetlenek között nem egy büntetett személy van. A terembe érve elég zűrzavaros körülmények között láttam két előttem ismeretlen rendőrt, akik egy névsort adtak át Nádházi Jánosnak, annak a kijelentésnek a kíséretében, hogy a listán feltüntetett személyek eltávolításával a rendőrség teljes egészében a forradalom mellett lesz. Úgy emlékszem, hogy a listára 8 név volt felírva, nagyobbrészt tisztek. A legtöbbnek a nevét nem ismertem. Igen megdöbbentett azonban az, hogy a listán rajta volt Tóth Gyula rendőr főhadnagynak a neve, aki abban az időben a gyulai járási kapitány volt, és akit én törvénytisztelő, igen komolyan képzett rendőrtisztnek tartottam. A főosztályon, mint közrendvédelmi parancsnok mindig határozottan és segítő módon támogatta az ügyészség törvényesség feletti tevékenységét. [így.] Pillanatok alatt úgy éreztem, hogy Tóth Gyula esetleges eltávolítása a rendőrség éléről beláthatatlan következményekkel járhat. Az ő higgadt, komoly magatartására és kiemelkedő szakmai tudására, úgy gondoltam, feltétlenül szükség van, mert egyedül tartottam őt képesnek arra, hogy meg tudja akadályozni azt, hogy a gyulai rendőrkapitányság rendőri állománya kétfelé nem szakadjon [így] azokban a nehéz napokban és ebből ne keletkezzék előre nem látható baj. Kifejezést is adtam rögtön azon meglátásomnak, hogy Tóth Gyula eltávolítását semmiképpen nem látom helyesnek, éppen az elmondottakra figyelemmel. Arra vonatkozóan, hogy a rendőrségen belül keletkezett feszültséget illetően milyen tárgyalások folytak, vagy folytak-e tárgyalások, közvetlenül nem tudok semmit. Ebben a pattanásig feszült légkörben Nádházi János igen erélyesen és határozottan állást foglalt amellett, hogy meg kell akadályozni azt, hogy a rendőrségen belül szakadás következhessek be. Olyan kijelentést is tett ekkor Nádházi János, hogy felelőtlen emberek majd kihúznak [így] fegyverért, de nem vagyok hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy meggondolatlan emberek kezébe fegy-