Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

közéleti tevékenységet nem fejtettem ki. Jelenleg súlyos beteg vagyok. 1952-ben súlyos operáción estem át, a lépemet kivették. A földem betagosítása után két évig a tangazdaságban dolgoztam, majd földet béreltem és a mai napig bérelt földeken gazdálkodtam. Hogyan kapcsolódott be az 1956. októberi ellenforradalmi eseményekbe? 1956. október hó 29-én kb. 11 órakor a városban jártam. Ezt megelőzően csak hallomásból tudtam arról, hogy Gyulán valami van. Ekkor meghallottam Nádházi János beszédét, aki emlékezetem szerint csitította, és nyugalomra intette a város közönségét. Az erkélyről megláttak és felhívtak engem is. Nádházi János ekkor arra kért, hogy szóljak a parasztsághoz. Közölte, hogy már beválasztottak a forradalmi tanácsba. Kérésüknek eleget tettem és én is szóltam egy pár szót. Arra kértem a parasztságot, hogy a piacon ne drágítsanak, tartsák fenn a forradalom előtti árakat, és áruval lássák el a lakosságot. Utána Nádházi János arra kért, hogy foglalkozzak a paraszt-ügyekkel. Mivel én is parasztember vagyok, átmenetileg csak ezt vállaltam el. Nádházi ezután levitt a mezőgazdasági osztályra és útközben közölte velem, hogy Szabó Jánost, a városi tanács addigi elnökhelyettesét le fogják oda tenni, ezt a közlést én örömmel fogadtam. A mezőgazdasági osztályon panaszkodtak, hogy a parasztok egymás után járnak be a tanácshoz és kérik vissza a földjüket. Tanácsot kértek, hogy mit tegyenek. Álláspontom az volt, hogy míg kormányintézkedés nem jön, nem kell földet visszaadni. Felhívtam a mezőgazdasági osztály dolgozóinak a figyelmét, hogy vegyék el az igénylést a parasztoktól és nyugtassák meg őket. Ezt követően is én legtöbbet a parasztság ügyeivel, panaszaival foglalkoztam. Amikor tudtam, azonban részt vettem a forradalmi bizottság ülésein is. Az ülésen való részvételemet is sokszor megzavarták, vagy kihívtak, vagy más fontos munkám akadt. [...] [...] Beszéljen a paraszttanácsok szervezéséről! A december 6-i beszédet megelőzően felmerült az a kérdés, hogy nem lenne rossz a parasztság részére is egy szakszervezethez hasonló szervet létrehozni. A parasztok ugyanis mindig ostromoltak bennünket azzal, hogy a parasztság különböző szervekben nincs kellő súllyal képviselve. Dr. Japport felhívására egy alkalommal összejöttünk a 48-as körbe [így], ahol Japport ismertette a sajtóban ezzel kapcsolatban már előbb megjelent cikket és felhívta a parasztság figyelmét a paraszttanácsok alakítására. Emlékszem arra is, hogy a város területét körzetekre osztották. A paraszttanácsok alakítása nem azért merült fel, hogy a parasztságot az ellenforradalom mellé állítsuk, hanem azért, hogy a paraszti érdekképviseleti szervet hozzuk létre. Egyébként ezen a gyűlésen Japport azt mondta, illetve a gyűlés után nekem, hogy tanácsot kér Szécsitől is. Egy hét múlva találkoztam Japporttal, amikor közölte velem, hogy Szécsi szds. szerint a paraszttanácsok szervezése idejét múlta. Ezenkívül több paraszttanáccsal kapcsolatos gyűlésen nem voltam jelen. Ha ezzel kapcsolatban történtek gyűlések, az tudtomon kívül történt. Mit tett azért, hogy a járás területén is szervezzenek paraszttanácsokat? A járásnál két gyűlésen vettem részt. Első gyűlés november hó elején volt, amikor Nádházi János küldött át, hogy valószínű merülnek fel paraszti problé-