Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

oldásában. A beszélgetés közben egypárszor bejött Huzsvai alezredes is, aki közölte, hogy mód van arra, hogy a közbiztonság megszilárdítása érdekében kb. 15 főt felvegyenek a rendőrségbe a munkástanácsok javaslatai alapján. Ezután, amikor Gyulára érkeztünk, a Sztálin úton haladtam az állomás felé, és valaki közölte velem, hogy a kiegészítő parancsnokságon karhatalmat akarnak szervezni. Ezután bementem oda, ahol már a vita vége felé közeledtek. Tudomásom szerint a behívott személyek olyan álláspontot foglaltak el, hogy nem tartják helyesnek a karhatalom megalakítását. Itt bejelentettem a Huzsvai által mondottakat, utána személyes vitám volt Szekeres Józseffel. A vita az ő októberi magatartása miatt volt. Arról volt ugyanis tudomásom, hogy az ellenforradalom kitörésekor cserbenhagyta a pártot, és emiatt azt kérdeztem tőle, hogy mit szólnának azok a dolgozók, akik ezt a magatartását ismerik, ha most a rendőrségre menne be. Itt nekem csak Szekeressel volt vitám. Határozottan kijelentem, hogy nem volt célom a karhatalom megalakítását akadályozni. Olyan megjegyzést nem tettem, hogy a forradalmi tanács, vagy a tanács megkérdezése nélkül ne alakítsanak karhatalmat.

1 6. A november végén tartott központi munkástanácsülésen Nádházival és emlékezetem szerint Hraskóval együtt részt vettem. Itt több üzem küldötte felvetette, hogy nem tartják helyesnek üzemen belül a pártszervezést. Foglalkoztak Szekeres József kérdésével is a gépállomás küldöttei. Ügy fejezték ki, hogy aki cserbenhagyta a pártot, az ne kezdjen most hozzá a párt szervezéséhez. Igen éles vita folyt, és radikális javaslatok hangzottak el. Végeredményben a munkástanács Nádházit bízta meg a határozat megszövegezésével. Ezt megelőzően azonban titkos szavazással elhatározták, hogy a pártok szervezését nem engedik meg. Ezután jelent meg Nádházi fogalmazása alapján az a röplap, amely az iratok között szerepel.

2 A határozat írásba foglalt tartalma nem a Nádházi elképzelése volt, hanem a munkástanács döntése. Ezen az ülésen sem a hozzászólásokban, sem a határozathozatalban, sem pedig a határozat megfogalmazásában nem vettem részt. Csak a munkástanács tagjainak volt szavazati joga. Nem tudom, hogy ki hívta össze a munkástanácsülést. [...] [.,.] 11. Nem felel meg Vidó István tanú vallomása a valóságnak. Mi nem követeltük a pártházakat lakás céljával, hanem azt ők ajánlották fel. Földi, Vidó és egy harmadik személy járt ott nálunk és anélkül, hogy mi ezt kértük volna, felajánlották. Egyetlen kikötésük volt, hogy a volt tulajdonos ne költözzön a járási pártbizottság épületébe. 12. A nyomozati anyagban vádként van ellenem felhozva, hogy kommunistaellenes voltam. Ezzel szemben október hó 28-án telefonáltam át a pártbizottságra, nem tudom kivel beszéltem, hogy jöjjenek át a forradalmi bizottságra és ők is képviseltessék ott magukat. Álláspontunk az volt, hogy a pártbizottsággal együtt dolgozunk. Ekkor átjött Sipos Károly, Lesinszki,Tàrr és Oláh Mihály És később gyakran folytattunk velük megbeszéléseket és mindennap volt ott nálunk valaki közülük. Arra kértem őket, hogy hívják össze a megbízható párttagokat és kérjék meg őket, hogy legyenek segítségünkre a munka beindításában és a rend helyreállításában. Az MSZMP megalakulásakor egy írást küldtek hozzánk, amelyben támogatásukat ígérték. Ez alá volt írva Kohári István, dr.