Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

[...] 12. A sztrájkszervezésbe nem folytam bele, kezdettől fogva a munka felvétele mellett foglaltam állást. A decemberi 48 órás sztrájkról utólag szereztem tudomást, de ez ellen már ekkor semmit nem tudtam tenni. 13. A kétórás kimenési tilalommal kapcsolatban

4 azon a napon, amikor ezt szervezték, Kohári Istvántól szereztem tudomást, és több esetben beolvastam mikrofonba, hogy ez provokáció. 14. Az első 25 pontból álló követelések megszövegezésébe nem folytam bele, azt bekiabálások alapján Törzsök Márton állította össze, felhasználva a már Békéscsabán megjelent pontokat. Az az újságírói feljegyzés sem fedi a valóságot, hogy ezeket a követeléseket én olvastam volna fel. Ezt Törzsök olvasta fel a mikrofonba.

5 Az előttem felmutatott 1956. november hó 19-én keltezett, 12 pontból álló követelés története a következő: Enyedi G. Sándor vb-elnökkel Békéscsabán jártunk a megyei tanács irodaházában, benyitottunk az egyik szobába, ahol éppen a követeléseket állították össze. Ebből egy példányt elhoztunk, valószínűleg ezt gépelhették le. Egyébként erre a követelésre kértünk választ a kormánynál, illetve amikor Dobi Istvánnál jártunk. És ezekről a válaszokról számoltam be, amikor visszajöttünk Budapestről.

6 [...] [...] A december hó 6-i tüntetés szervezéséről [...] [...] Én a gyűlés megkezdése előtt átmentem a harisnyagyárba és mondottam, hogy békésen, jelszavak hangoztatása nélkül vonuljanak a tanács elé, de már ekkor kijelentettem, hogy a termelést folytami kell. Amikor visszamentem a tanácsházához, már nagy tömeg várakozott, én Kohári és Enyedi, valamint több személy előtt kijelentettem, hogy beszédet nem tartok. Az ők többszöri követelésére mentem ki a tömeg elé. Itt főleg arról beszéltem, hogy ne csorbítsák meg a munkástanács jogkörét. És azt is kértem, hogy a munkástanácsok legyenek hivatásuk magaslatán a termelés vonalán. Ezt a beszédem nem tartottam izgató tartalmúnak, legalább is nem azzal a szándékkal beszéltem. 16. Gallai György tanú azon vallomása, hogy a harisnyagyárban, Szekeres József tanú azon vallomása, hogy a gépállomáson izgató beszédeket tartottam, nem felel meg a valóságnak. Gallai azon állítása, hogy a két párt egyesülésével kapcsolatban kijelentést tettem volna, nem igaz, vele erről a kérdésről nem is beszéltem. A munkástanácsülésen olyan kijelentést tettem, hogy a Gallai kommunista, és mégis jó munkát tud végezni, nem tudom, hogy miért fordította meg ellenem. Az sem igaz, hogy a gyári munkástanácsot mindig személyesen én irányítottam. December hó 2-án Székely József munkástanácstag kérésére valóban megjelentem a harisnyagyárban és egy rövid beszédet mondtam. A beszédem lényege a következő volt: termelnünk kell folyamatosan, hisz ez a jövőnk alapja. Míg a kapitalizmusban citrom volt az ember, addig a szocialista társadalomban megérdemelt munkájáért megérdemelt bér jár. Célunk, hogy ha ezen a téren hiányosságok voltak is, helyreigazítsuk. Ugy tudom, jelenleg átlagbért kapnak. Dolgozzanak meg becsületesen érte, nehogy [...] éretlenségről tegyünk tanúságot. Legyen vége a gyűlölködésnek és fejvadászamak. Gallai állítása szerint a harisnyagyárban én szervezetem a 48 órás sztráj-