Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)
361/1. Gyula, 1957. május 21. Ügyészi határozat nyomozás elrendeléséről a gyulai Nádházi János és társai ügyében Megvizsgáltam Nádházi János gyulai lakos és társai ügyében keletkezett közbiztonsági őrizetbe helyezésre vonatkozó iratokat és a következőket állapítottam meg: Nádházi János és társai 1956. október hó 28-án Gyula városában az ellenforradalom szolgálatában álló, úgynevezett forradalmi bizottságot alakítottak. E forradalmi bizottság célja a fennálló népi demokratikus társadalmi rendszer megváltoztatása volt. A forradalmi bizottságban résztvevő egyes személyek a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hatalomra kerülése után, 1956. december hó 17-ig - amíg a karhatalom ennek véget nem vetett - tevékenykedtek 1 . Az úgynevezett forradalmi bizottság fennállása alatt a következő ellenforradalmi intézkedéseket tette: 1. Tömegével váltották le a népi demokratikus rendszerhez hű kommunista vezetőket és kommunistákat. 2. A leváltott személyek helyére levitézlett elemeket és más ellenforradalmi személyeket állítottak be. 3. Levitézlett és bűnöző elemekből, valamint más, az ellenforradalmat kiszolgáló személyekből nemzetőrséget szerveztek. Ez a nemzetőrség átvette a rendőrség irányítását is. 4. "Vezető beosztásban lévő és kommunista személyeket tartóztattak le, [olvashatatlan szó] elavult koholmányok alapján. 5. A forradalmi tanácsban részt vevő egyes személyek állandó izgató tevékenységet fejtettek ki népi demokratikus rendszerünk, a kommunisták ellen és igyekeztek a Szovjetunió ellen hangulatot kelteni. 6. Üldözték a kommunista és népi demokráciához hű személyeket. 7. Rendszeres izgató tevékenységet fejtettek ki a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és az MSZMP ellen. 8. Megjelentették az úgynevezett Gyulai Hírlapot, amely megjelenésétől kezdve a népi demokratikus rendszer megdöntésére irányuló szervezkedés és uszítás szócsöve volt. 9. Szervezték a sztrájkot, amely a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megváltoztatására, a szovjet csapatok Magyarországról való kivonására irányult. A közbiztonsági iratokból megállapítható, hogy a fenti szervezkedés vezetője Nádházi János gyulai lakos volt. Ezenkívül igen aktívan részt vettek az ellenforradalom szervezésében Simonyi Imre újságíró, Hraskó Károly gyulai lakos, Radóczi András, Lőrincz János, dr. Durkó Ferenc, M. Szabó András, Majoros József, Gyepes Pál, Vincze János és más személyek. A fenti cselekmény a BHO 1. pont, 1. és 2. bekezdésébe felvett népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntettének a megállapítására alkalmas.
