Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Az ellenforradalmi időszaknak teljes határozottsággal [a] december 17-én du. megjelent karhatalmi egység vetett véget. Megjelenésükkor az a hír terjedt el, hogy a rendőrséget ostromolják. Erre a rendőrség környékén tömeg verődött össze, amely állandóan nőtt. Az esti órákra közel 2000-en lehettek már. A karhatalmisták jelentése alapján pisztolylövések is hangzottak el. Az időközben érkezett erősítés segítségével sötétedéskor a tömeget sikerült szétoszlami. Ezzel az ellenforradalmi időszak Gyulán felszámolódott. Meg kell mondani, hogy az októberi, novemberi időszakban érdemleges segítséget felsőbb szervektől nem kaptunk. A novemberi időszakban a végrehajtó bizottságban történt változásokat a megyénkben levő kormányösszekötő helyesléssel fogadta mint olyat, amely elősegíti a rend helyreállását. [...] A forradalmi bizottságban szereplő személyek jelentős része jobboldali szociáldemokrata volt, akik az egyesüléskor kívül rekedtek az MDP-n. Fő törekvésük egy Kétli [így; helyesen Kéthly] vezette SZDP volt.

7 Enyedi G. Sándor vb-elnök Tisztázat, eredeti, s. k. aláírással - BéML BM Tan. VB. - 303/1957. 1 A Gyulai Hírlapban 1956. november l-jén jelent meg beszámoló a gyógyszerszállítmány sorsáról. Sánta Ferenc elbeszélése szerint 2 teherautó és egy motorkerékpár indult el október 28án 16 ápolónő és 22 férfi kíséretében. Kecskeméten szovjetek állították meg őket s visszarendelték a csapatot Gyulára. De mégis bementek a városba, ahol egy forradalomellenes magyar katonai alakulat kezére kerültek. Állítólag kézigránátot dobtak közéjük, s így sebesült meg Mány Emil, Kondor Mihály, dr. Kántorné, Erdődi Erzsébet és Tokaji Béla. Hosszú kihallgatások, kivégzéssel fenyegetés után 30-án a férfiakat elengedték, a nőket egy kivétellel fogva tartoták. Az ügy további kutatást igényel, egyelőre további adat, dokumentum nem került elő. 2 A Gyulai Hírlap 2. száma november 18-án jelent meg. 3 Ilyen vádiratokról dokumentum adat nincs... 4 Nem volt szó szovjetellenes harcról; a forradalom munkásőrségét szervezték, ami november 4-gyel meghiúsult. Vö.: 86/6-7., 343. sz. dokumentum. 5 A várban szervezkedő fiatalok ügyéhez vö.: 317. sz. dokumentum (jegyzet). 6

Vö.: 361/13., 20. sz. dokumentum. 7 Ez valótlan; a forradalmi bizottságban nem volt szoc. dem. többség. Kéthly Anna európai hírű szoc. dem. vezető volt, már az 1920-as évektől parlamenti képviselő, 1945-48 közt is; 1948 februárjában kommunista nyomásra kizárták a pártból. 1950-ben letartóztatták - koholt vádak alapján -, majd 1954-ben életfogytiglanra ítélték. 1956. november 2-4. közt államminiszter Nagy Imre kormányában; a bukás Bécsben éri s onnan nem tér haza.