Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Az ellenforradalmi események hatására 1956. október utolsó napjaiban a békéscsabai városi kórházban is megalakult a munkástanács. [...] [...] 1956. december 6-án dr. Zétény Győzőné vádlott mint munkástanácstag azt a megbízást kapta a kórházi munkástanácstól, hogy másodmagával jelenjen meg a békéscsabai megyei központi munkástanácsnak e napon, a békéscsabai irodaházban megtartandó gyűlésén és az ott elhangzottakról e gyűlést követően számoljon be a kórházi munkástanácsnak. Vádlott e megbízatásának megfelelően meg is jelent e gyűlésen, ahol többek részéről különböző ellenforradalmi követelések hangzottak el. így többek között elhangzott olyan követelés is - ismeretlen személy vagy személyek részéről -, hogy az MSZMP békésmegyei [így] lapját, a „Népújság-ot" szüntessék be és folytassanak agitációt a lap ellen, hogy azt a dolgozók ne olvassák, mert az szennylap, s ezzel egy időben jelentessék meg újból a „Független Ujság"-ot, éspedig ha az legális formában nem lehetséges, úgy akkor illegálisan, mert egyedül ez tudja képviselni a dolgozók érdekeit, valamint, hogy vizsgálják felül a rendőrség személyi összetételét, mert a rendőrség állományában több kommunista és AVO-s foglal helyet. E gyűlés végeztével dr. Zétény Győzőné vádlott visszatért a békéscsabai városi kórházba, ahol ebben az időben a kórház dolgozói éppen szakszervezeti vezetőségválasztó gyűlést tartottak. Bár a megbízatása értelmében vádlottnak a kórházi munkástanács előtt kellett volna beszámolnia a központi munkástanács gyűlésén elhangzottakról, azonban vádlott a szakszervezeti gyűlés szünetét felhasználva, a jelenlévő nagyszámú kórházi dolgozó előtt bejelentette, hogy mire kapott megbízást a kórházi munkástanácstól és szó szerint elmondotta mindazt, ami a központi munkástanács gyűlésén elhangzott. [...] [...] A megyei ügyészség ezt a vádját Hajdú Antalné és K. Nagy István tanúk nyomozati vallomására alapította. Hajdú Antalné érdektelen tanú azonban a tárgyalás során a nyomozati vallomásának idevonatkozó részét visszavonta, éspedig azzal az indokolással, hogy ő ilyen kijelentést a nyomozás során nem tett, és az tévesen van felvéve a nyomozati jegyzőkönyvében. K. Nagy István tanú a tárgyalás során előbb fenntartotta a nyomozati vallomásának idevonatkozó részét, azonban a hamis tanúzás következményeire való ismételt figyelmeztetése után olyan formában módosította azt, hogy bár hallott ilyen kijelentést a vádlott részéről, azonban nem tudja, hogy azt kihez intézte. [...] [...] K. Nagy István és Szabó Lajos tanúk vallomása szerint vádlott 1956. október utolsó napjaiban többször kijelentette a kórházi dolgozók előtt, hogy a lányával telefonbeszélgetést folytatott, aki közölte vele, hogy Budapesten az elsők között harcol a barikádokon a kommunisták ellen, és hogy ő arra büszke, hogy a leányát ilyennek, vagyis ilyen magyarnak nevelte. Hajdú Antalné, dr. Barabás István, dr. László Gyuláné, dr. Gombos Imre tanúk határozottan állították, hogy dr. Zétény Győzőné vádlott idevonatkozó-