Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

[...] Összegezve a népgazdaságot így ért károsodást: tanácsi vállalataink 1352 M Ft termelési értéket jelentő gyártmányféleséggel, illetve szolgáltatással maradtak adósai népgazdaságunknak. A valóságos veszteséget nem is ez a kiesett termelési érték, hanem a betervezett, de le nem gyártott áruféleségekhez, el nem végzett szolgáltatásokhoz kapcsolódó vállalati nyereség és forgalmi adó elmaradása jelenti. Ugyancsak valóságos veszteség a termelés nélküli munkabér és sztk-járulék címén kifizetett 409 M Ft is. Különösen érzékenyen érint bennünket ez a veszteség, ha tekintetbe vesszük tanácsi vállalatainknak költségvetésünkkel fennálló kapcsolatát. [...] [...] Az 1956-os évet illetőleg bejelentem még, hogy az októberi események során tanácsi vállalataink termelőeszközeiben, anyag- és készáru-készleteiben hiány, illetve károsodás nem támadt. Kivétel ez alól a Gyulai Kertészeti Vállalat, ahol a munkakiesés következtében növényanyagokban 19 M Ft fagykár keletkezett. [...] [...] A munkástanácsokról szóló 1956. évi 25-ös számú törvényerejű rendelet, valamint a munkástanácsok működéséről szóló 2/1956. számú Korm. rendelet

1 alapján választott munkástanácsok előtt működött, különböző elnevezésű, mondvacsinált szervek mindennel foglalkoztak, csak éppen azzal nem, amivel foglalkozniuk kellett volna - a termeléssel. A hivatkozott jogszabályok alapján életre hívott munkástanácsok is az első időkben az igazgatók helyett, azok hatáskörébe tartozó ügyekben tevékenykedtek. Ez ma már nem tapasztalható. De nem észlelhető a jelenség megfordító ttja sem. Az tudniillik, hogy az igazgató a munkástanács hatáskörébe avatkoznék. Tanácsi vállalatainknál a vezetés megszilárdult. A vállalatvezető, és ahol már van, az új pártszervezet összehangoltan végzik feladataikat. Az októberi események során kisipari termelőszövetkezet városunkban nem számolt fel [így]. Ennek magyarázata abban lelhető, hogy városunkban a kisipari szövetkezetek szervezése terén a legteljesebb önkéntesség érvényesült. A kisiparosok minden kényszer nélkül, szabad elhatározásukból léptek a szövetkezés útjára. [...] Tisztázat. - BéML Gyula tü. jkv. 1957. március 11. (részlet). A 28 oldalas jegyzőkönyvet Enyedi G. Sándor vb-elnök, Krasznahorkai György vb-titkár, Pomucz Péter és Darvasi Mihály tanácstagok írták s. k. alá. 1 A 2/1956. sz. Korm. r.: MK 1956/94. sz.