Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

jegyzőkönyvet Enyedi G Sándor vb-elnök, Krasznahorkai György vb-titkár, Pomucz Péter és Darvasi Mihály tanácstagok írták s. k. alá. Enyedi G. Sándor véleménye együtt változott a Kádár-kormányzat állásfoglalásaival. Az 1956. november 11-i vb-ülésen - ahol Nádházi János lett a vb-alelnök még egészen másként fogalmazott (l. 319. sz. dokumentum). 1 1945 végén - 1946 elején a Kisgazdapárt törekedett a földreformrendelet előírásait megszegő, helyenként (az Alföldön sokfelé) végrehajtott ultraradikális földosztások felülvizsgálatára. A kommunisták sokszor bátorították a törvényességet figyelembe nem vevő radikálisokat s ezért fogalmazta meg az MKP a „Földet vissza nem adunk" jelszót. 2 A Magyar Közösség 1946-47 fordulóján működő baráti társaság volt, amely a szokásos módon tervezgetett, politizált - minden hatalmi súly nélkül. Tágjai a Kisgazdapárt környezetéhez tartoztak. A kommunista kézen levő állambiztonsági erők koncepciós eljárással, fizikai kényszerrel kizsarolt vallomásokkal államellenes összeesküvési pert kreáltak, s a Közösség vezetőit kivégezték. A lényeg a Kisgazdapárt további szétverése volt. A perrel összefüggésben kényszerült Nagy Ferenc miniszterelnök külföldre, Kovács Bélát, a kisgazdák keményen szovjet- és kommunistaellenes főtitkárát - miután a nemzetgyűlés nem adta ki - a szovjet hadsereg tartóztatta le (Romsics 289.). 3 Mindszenty hercegprímás a kommunista diktatúra kiépítése elleni - reménytelen - küzdelem jelképes alakja volt. Ellene is koncepciós pert indított a Péter Gábor vezette ÁVH és a „bíróság"; a vád - egyebek mellett - államellenes összeesküvés volt, teljesen alaptalanul. 1949 februárjában életfogytig tartó börtönre ítélték (Romsics 325.). 4 Az SZKP XX. kongresszusa 1956. február 14-25. közt zajlott - a desztalinizáció és az enyhülés jegyében. Hruscsov, az SZKP főtitkára a kongreszuson élesen támadta a sztálini diktatúrát és a törvénysértéseket. (Romsics 381.) 5 Az 1953. júniusi párthatározat: Párthatározatok 1948-1956. 1886 B. Szabó István kisgazda politikus; Békésen született, 1945 után egy ideig államtitkár. Kéthly Anna a szociáldemokrácia jeles alakja, évtizedeken át parlamenti képviselő; 1950-ben letartóztatták. 7 Ez egyike volt a számos valótlan állításnak: az USA elnöke, Eisenhower már 1956. október 30-án jelezte Moszkvának, hogy az USA nem tekinti a Szovjetunió által megszállt középeurópai országokat érdekszférájához tartozónak. Nyugati fegyveres beavatkozásról így szó sem lehetett. A beszivárgó külföldi fegyveresek is a mesék világához tartoztak. 8 A gyulai forradalmi tanács nem oszlatta fel se a tanácsot, se a vb-t. Néhány személyi változást hajtottak végre, majd november 8. után fegyelmezetten vették tudomásul a Kádár-kormány rendeletét a volt tanácsok és vb-k további működéséről. (Vö.: 319., 338. sz. dokumentum.) 9 A sztrájkolok bérét kifizették; ezt nevezték a megtorlás idején „összkomfortos sztrájknak". 348/2. Gyula, 1957. március 11. Galbáts Imre ipari és műszaki csoportvezető beszámolója a tanácsülésen [...] Ezután elnök felkéri Galbáts Imre ipari-műszaki csoportvezetőt beszámolója megtartására, amely az alábbiak szerint hangzott el: [...]