Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)
A vádiratból ( uo.) kiderül, hogy Kocsis Barnabás [Barna?] apja Gyulaváriban volt református lelkész. A büntetések aránytalanul súlyosak, amit a vádlottak osztályhelyzete „indokol". Dr. Rózsavölgyi László 1944 végétől dr. Csorba János budapesti polgármester hivatalfőnöke volt, majd 1945 márciusában Nyíregyházán (ahol 1944 előtt ügyvédkedett) az ottani ügyvédi kamara miniszteri biztosa lett és ügyvéd. 1947-ben a Demokrata Néppárt helyi elnöke, országgyűlési képviselő. Tanúvallomásából látható (uo.): 1950-ben aranyrejtegetésért 2 évre ítélték, amit le is ült. (Rózsavölgyi ügyvédként még 1936-ban 81 db Napóleon-aranyat vásárolt. A háború után ezeket nem helyezte hivatalos letétbe, illetve nem ajánlotta fel hatósági [igen alacsony] áron az államnak. 1950-ben az aranyak feketepiaci értékesítése [azaz piaci értéken történő eladása] révén akart lakást vásárolni. Rajtavesztett, s 1950 szeptemberében a fővárosi törvényszék 2 évre ítélte. - BFL Főv. Főügyészség államügyészséghez áttett iratok - 152. doboz.) Ezután Gyulára került és a tejporgyárban kapott portásállást, majd a vízügynél lett festő-mázoló, aztán 1956-ban jogügyi előadó. Jellemző, hogy az ügyész súlyosbításért fellebbezett... (L. 34613. sz. dokumentum.) Az ítéletben szinte tapintható a vádlottakkal - és általában a forradalmat támogatókkal - szembeni gyűlölet. A Legfelsőbb Bíróság másodfokú ítélete (34613. sz. dokumentum) minősíti az elsőfokú ítéletet. 1 A gyulai forradalmi bizottságot a nép salakjának titulálni még a bosszúvágyat kiszolgáló és a megtartással azonosuló bíróság esetében is minősíthetetlen ferdítés. 2 Beszüntetésről szó sem volt; a gyulai központi munkástanács az üzemek és intézmények területén ellenezte a pártszervezést - vö. 328. sz. dokumentum. 3 A vízügy munkástanácsának működéséhez vö. jegyzőkönyveit: 307., 309., 316. sz. dokumentum. 346/3. Budapest, 1957. október 14. A Legfelsó'bb Bíróság ítélete a gyulai Kocsis Barnabás és társa ügyében Kivonat a 3 oldalas másolatból, melyet dr. Buday Ferenc tanácsvezető bíró helyett az irodavezető írt alá s. k. és látott el a Legfelsőbb Bíróság bélyegzőjével. BéML - B. 26411957. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, az ügyvédek helyes ténymegállapítás és enyhítés miatt fellebbeztek. A Legfelsőbb Bíróság az ítéleteket 2-2 évre mérsékelte - az elsőfokú ítéletben látott iratellenes s ég, helytelen tények rögzítése miatt. Az új ítélet kiemelte: a vádlottak a munkástanács egyhangú döntéseit hajtották végre. A másodfokú ítélet az elsőfokú ítélet bírálatában elment a lehetséges határig; arról akkor szó sem lehetett, hogy a bűncselekmény minősítését megváltoztassák.
