Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

tok be nem fejezik a vérengzéseiket", valamint a többpártrendszer bevezetésének engedélyezése. Vádlottnak ez a magatartása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vízügyi igazgatóság dolgozói hosszabb időn keresztül nem vették fel a munkát. Dr. Rózsavölgyi László II. r. vádlott, bár csupán póttagja volt a „munkástanácsnak", de az első perctől kezdve sokkal aktívabb volt, mint a „munkástanács" egyes vezetői. Már a „munkástanács" működésének kezdetén javasolta, hogy az üzemi párthelyiséget lakás céljára használják fel, mert úgyis többpártrendszer lesz, viszont annyi helyiséget úgy [sem] tudnak biztosítani, hogy minden párt részére jusson. Ugyanakkor a II. r. vádlottnak volt a javaslata az is, hogy az ideológiai könyveket selejtezzék ki és az akkori kornak megfelelő könyveket (vagyis mindet) semmisítsék meg. E javaslatokat a „munkástanács" elfogadta és határozatában elrendelte ezek végrehajtását. így került sor arra, hogy ismeretlen személyek a párthelyiséget feldúlták és az ott lévő dekorációs anyagot és szobrokat megsemmisítették. [...] [...] Dr. Rózsavölgyi László II. r. vádlottnak ez a rendkívüli szorgoskodása nem volt érdek nélküli. Mint ahogy ez a tanúk vallomásából kitűnt, nem kevesebbre, mint az igazgatói székre vágyott. Meg volt győződve arról, hogy a többpártrendszert be fogják vezetni és akkor ő ismét a radikális, vagy más reakciós pármak a képviselője fog lenni. Ezt egyébként egy ízben Luda Pál és annak kubikos brigádja előtt kijelentette. Nem sokkal különbözik dr. Rózsavölgyi László II. r. vádlottól Kocsis Barnabás I. r. vádlott sem. Talán csak annyiban, hogy a céljait illetően nem volt annyira közlékeny, mint a „munkástanács" titkára, végzett ő is olyan „jó" munkát, mellyel méltán kiérdemelhette az ellenforradalmárok elismerését. Küldötti megbízatását feltűnő „becsületességgel" látta el. Minden esetben hűen igyekezett tolmácsolni a vízügyi igazgatóság dolgozói előtt az úgynevezett „forradalmi tanácsnak" a sztrájkra való felhívását. A „forradalmi tanács" iránti szolgálatkészségében már annyira ment, hogy még arról is teljesen megfeledkezett, hogy a vízügyi igazgatóságnak nem ő, hanem Kurta József az igazgatója. 1956. november első felében ugyanis a „forradalmi tanács" elnökének, Nádházi Jánosnak a kérésére a vízügyi igazgatóság nagytermébe hívta össze a város valamennyi üzemének munkástanácsait anélkül, hogy erről az igazgatótól engedélyt kért volna. De nemcsak hogy az igazgatót, de magát az üzemi „munkástanács" elnökét sem méltatta annyira, hogy azzal a megtartandó ülést közölje. A városi „forradalmi tanács" által a vízügyi igazgatóság nagytermébe második alkalommal megtartott ülésen (melynek ismét Kocsis Barnabás I. r. vádlott volt a rendezője) egy röpcédulát szerkesztettek, melyben követelték az MSZMP beszüntetését.

2 E röplap géppel írott másolatából I. r. vádlott is kapott egyet, aki azt másnap az igazgatóság több dolgozójának büszkén mutogatott. Egyébként e röplap a szerkesztését követő napon ezrével jelent meg Gyulán, melyet a „forradalmi tanács" nyomdában sokszorosított. Több ízben előfordult, hogy mikor az igazgatóság becsületes érzésű dolgozóinak kezdeményezésére valamennyien fel akarták venni a munkát, Kocsis Barnabás I. r. és dr. Rózsavölgyi László II. r. vádlott gyorsan megrendezett egy röpgyűlést, hogy a dolgozók döntsenek, hogy fel akarják-e venni a munkát,