Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Az irat végén ceruzával: „Zsidó mivoltára tett izgató kijelentésekre nincs megnyilatkoztatva."- Elképzelhetetlen, hogy Gallai említés nélkül hagyta volna a személyét ért durva antiszemita kijelentéseket, ha azok elhangzottak volna. 345/2. Gyula, 1957. február 20. Részletek Kiszely Jánosné rendőrségi tanúvallomásából a gyulai Paulinyi Kornél és társai ügyében [...] Az 1956. október 23-a utáni eseményekkel kapcsolatban az alábbiakat adom elő. A gyulai harisnyagyárban dolgozom, mint fejelő. Az üzemben működő ellenforradalmi személyekkel kapcsolatban az alábbiakat adom elő. Gróh Ferencné volt az egyik, aki mindjárt elsőnek mutatkozott 1956. október 26-án este, amikor az üzemben dolgoztunk és odajött egy tömeg a kapuba és követelte, hogy álljon le az üzem és a munkások menjenek ki az utcára, csatlakozzanak hozzájuk. Amikor a gépeket leállították, egy csomó fiatal munkás lement a kapuba, majd egy kis idő múlva, amikor visszajöttek, azt mondották, hogy nem engedik őket ki az utcára. Erre Gróh Ferencné azt mondotta, hogy „mi az, hogy nem engednek bennünket ki, nekünk már nem parancsol senki sem, még Gallai sem", utána vette a kabátját, és azt mondotta, hogy gyerünk. 1956. november körül nevezett a többi munkások előtt olyan kijelentést tett, hogy [a] Kádár-kormány nem a mi kormányunk, az nem parancsol nekünk, és míg idebent lesznek az oroszok, addig nem dolgozunk. A gyulai forradalmi tanácstól felment Kádárhoz egy küldöttség, még nem is fogadta, hanem kiküldte azt a részeges Dobit, azzal meg mi nem tárgyalunk.

1 A többi kijelentéseit nem halottam, mert meglátott, hogy ott vagyok és fére [így] mentek, tovább halkabban beszélgettek. Szabó Margit művezető 1956. október 27-én reggel, amikor a felvonulásra készültek, és amikor én és anyósom kerékpárral el akartunk jönni az üzemből, elébünk állt és azt mondotta, hogy nem mehetünk kerékpárral sehova sem, mert fel kell vonulni, tegyük vissza a kerékpárt az udvarra és vonuljunk fel. Mi a kerékpárt nem tettük vissza, hanem elindultunk haza és ekközben [így] azt a kijelentést tette, hogy majd el fog bennünket intézni. Nevezett a munkástanács tagja volt, a fiatalokat maga köré tömörítette és állandóan sztrájkra uszított. Kijelentette több esetben, hogy addig, amíg az oroszok bent lesznek Magyarországon, addig nem fognak dolgozni. Szabó Margitnak a tevékenysége megmutatkozott az én elbocsátásomban is. Argyelán Miklósné (Hegedűs Etel) 1956. november 27-e körül, amikor egypáran felvettük a munkát (8-an), a többi munkatársamhoz társaival együtt