Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

dott, csak annyit, hogy „szaktársak, a 12. év után elérkezett az az idő", és ekkor meghatódott magatartást tanúsított, amit a dolgozók megtapsoltak. Beszédében a munkástanács megválasztásával is foglalkozott. A választás alkalmával Paulinyi bekerült a munkástanácsba, aminek elnöke lett. Paulinyi vezetésével, Lengyel Sándorral, Szabó Margittal és a társaikkal megtárgyalták, hogy engem meghagynak az igazgatói beosztásomban, azonban egy 7 tagú bizottságot alakítottak, ill. javasoltak, hogy annak felügyelete mellett végezzem a munkámat továbbra. A vállalat főmérnökét,

\ermes Tibort művezetői munkakörbe tették, a párttitkárt meghagyták a korábbi beosztásában, az üb-elnököt szintén meghagyták régi munkahelyén, Fazekas Mihály üzemellenőrt udvari munkára helyezték, Farkasnét pedig WC-takarítói munkakörbe helyezték. Másnap még tárgyaltak volna egy-két dolgozó ügyéről, azonban én akkor azt mondtam, hogy arra nem kerülhet sor, mert majd ráérünk az új szervezkedésnél megtárgyalni, mert akkor tudjuk meg, hogy kik válnak feleslegessé az üzemben. Azt határozottan nem tudom, hogy Paulinyi, Lengyel és Szabó Margit akadályozták-e az üzem beindulását, de a dolgozók hangulatát ez a három befolyásolta. 1956. november végén egy napon az üzemben meg akartuk indítani a munkát, de csak a munkások 20%-a dolgozhatott, köztük Kiszely Jánosné, majd a délelőtti órákban lassan mindenki otthagyta a munkahelyét, legtovább egyedül Kiszelyné maradt a munkahelyén és dolgozott, de mivel kiabáltak neki és kikezdték vele, ő is otthagyta a munkahelyét és mikor jött le az üzemből, szidalmazta és lemondta fasisztáknak a többi személyeket, akik lejöttek, vagy éppen a fenti személyekre mondhatta, hogy fasiszták. Kiszely Jánosnét ezért el is bocsátották az üzemből december l-jével, Farkasnét pedig azzal az indokkal, hogy az bujtogatta fel Kiszelynét. A városi forradalmi tanáccsal Paulinyi Kornél tartotta a kapcsolatot, ő járt át ülésekre és ott kapta meg az utasításokat. Az üzemen belül különösebb kommunista- és államellenes szervezkedés nem volt észlelhető, mert az üzem nem ment és a munkások nem voltak bent. Az üzembe állandóan jöttek fenyegetni a húsüzemtől és a sütőipari vállalattól, hogyha a harisnyagyár beindul, akkor ők le fognak állni. Az üggyel kapcsolatban egyebet elmondani nem tudok, a felvett jegyzőkönyv vallomásomat helyesen tartalmazza, melyet felolvasás után h. h. aláírom [így]K. m. f. Kilinkó László Gallai György rny. tőrm. tanú Fogalmazvány, eredeti, s. k. aláírásokkal - BéML - B. 261/1957.