Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Egyidejűleg a vb-elnökhelyettesi teendők ellátásával Szabó János vb-tagot bízza meg 1957. évi január hó 25-étől kezdődően. Felelős: Enyedi G. Sándor vb-elnök. Határidő: 1957. évi január hó 25. [...] Tisztázat. - BéML - Gyula VB.jkv. 1957. január 25. (Jegyzőkönyvi részlet; a 13 oldalas jegyzőkönyvet Enyedi G Sándor vb-elnök és Krasznahorkai György vb-titkár írták alá s. k.) Miután a megyei tanács vb már január 22-én elvetette Nádházi gyulai kinevezését, arról volt szó, hogy Enyedi G. Sándor és munkatársai, talán gesztusként, elfogadták a Nádházi Jánosra kevésbé megalázó formát. Májusban aztán az új hatalom kimutatta igazi énjét: vb-határozattal kötelezték Nádházit, hogy mivel vbelnökhelyettesi megbízatása törvénytelen volt, fizesse vissza részletekben a „jogtalanul" felvett fizetést, összesen 4127 Ft-ot... Börtönévei alatt megelégedtek havi 100 Ft-tal, azután pedig 6 hónapot szabtak meg a hátralék kiegyenlítésére... 341. Békéscsaba, 1957. január 25. A katonai ügyész döntése Rácz István karhatalmista ügyében A honvédség Békéscsaba, Pf. 2535. sz. karhatalmi zj. állományába tartozó Rácz István tiz. (1919, Herczeg Julianna) ellen kétrendbeli - a Ktbtk. 85. § szolgálati hatalommal való visszaélés bűntette miatt folyamatba tett bűnügyet a Bp. 27. § 2. bek. alapján fegyelmi elbírálás végett nevezett parancsnokához átutalom. Indokok: Rácz István karhatalmista 1956. december 17-én Gyulán szakaszparancsnokával bement dr. Titz József járási tisztiorvos lakására és azzal szemben durván lépett fel, majd rászedte a szakaszparancsnokát, hogy állítsák elő a rendőrkapitányságra dr. Titz Józsefet, és odaérkezve azt előbb szakaszparancsnoka, majd ő, és az ő befolyására az ott lévő karhatalmisták tettleg bántalmazták úgy, hogy 8 napon túl, de 20 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Ezt követően, december 22-én eltávozásra ment Elekre, ahol lerészegedett és a rendőrségtől kölcsönkért fegyverével előbb a TNV éjjeliőrét, majd az egyik lakáshoz betérve több polgári személyt életveszélyesen megfenyegetett, közülük egyet pofon ütött, majd lakására távozva, ott pisztolyával lövöldözött. Tekintettel arra, hogy Rácz István magatartását részben dr. Titz József orvos korábbi népellenes magatartása és a munkáshatalommal szemben kinyilvánított gyűlölete háborította fel [így], másrészt arra, hogy Rácz István mintegy