Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

A legutóbbi (ápr. 4.) amnesztia folytán ugyancsak a gyulavári ügyben elítélt, tehát férjem társai közül, hatan hazajöttek. Én is azt az üzenetet kaptam, hogy férjem is jön. Neki is készültünk, én is és a gyerekek is. A csalódást még felidézni, említenem is keserűség. Az amnesztiát kapott egyének közül öt legényember. Kettő 12 évi büntetést kapott, és őket elengedték. Ennek elmondásával azt szeretném kérni, hogy szíveskedjenek figyelembe venni a szociális alapot is. Mert sehol a hazajöttek között nem hiányzott annyira az elítélt, mint minálunk. Nem kifogásolni akarom az intézkedést, de tisztelettel kérem ennek figyelembevételét kérésemnél. Nagyon hálásak lennénk, és szinte örökre lekötelezne bennünket még inkább, ha kérésünk teljesülne. Abban a reményben, hogy nem kértünk lehetetlent, kérjük férjem és édesapánk hazabocsátását. Boros Ferencné és gyermekei Tisztázat, eredeti, s. k. aláírással. - Ht. Lt. KB. Rögt. I. - 24/1957. 1960. augusztus 8-án az Elnöki Tanács a 13 évi börtönbüntetés hátralevő részét 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Erről a feleséget szeptember 15-én értesítettek. (Uo.) 338. Gyula, 1957'. január 8. Nádházi János vb-elnökhelyettes beszámolója a kormánynyilatkozatról Az októberi események lezajlása után, amikor Nagy Imre kormánya a politikai úton, a demokrácia vonaláról a polgáriasság vezetés [így] kezébe került, létesült a mai kormányunk, amelynek nyilatkozatát népünk teljes egésze várta. Nyilatkozata szükséges volt, nemcsak a kormány-kiszélesítés, hanem elvi szempontokból is, amelyről most már, a rend fokozatos helyreállása után, részletesen kell tárgyalni. Ez a nyilatkozat az új kormányprogram kibontakozása is. Egyben a múlt likvidálása s ezzel a nép széles tömegein alapuló, lentről kiinduló demokratikus politika kell, hogy legyen. Nemzetünk forradalmi ügye - bár megmozdulásában egy régi, rossz politikának megbuktatásán alapult -, mégis azt kell mondanunk: nemzetközivé, illetve nagyhatalmak közötti forradalommá fajult, amelynél óvatosnak kell lenni a munkásosztály által felépült demokrácia megszilárdítása szempontjából. Legfontosabb feladatunk: a nép által választott államhatalmi szervek, országgyűlés, megyei, városi stb. tanácsok rendszeresen ülésezzenek, s hozzanak határozatot. Kormányunk tevékenységét az országgyűlés törvényerejű rendeletekben [így], a tanácsok, községek irányítását pedig a vb határozza meg.