Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

11., MK 100.) részletező 6/1956. Korm. sz. r. (XII. 12., MK 101.) 10. §-a büntetésként halált ír elő, kivéve, ha a köznyugalom és a társadalmi rend védelme nem teszi szükségessé a halálbüntetést. (Ez esetben 10-15 év lehetett a büntetési tétel.) Mány és Farkas esetében a halál helyett nyugodtan kiszabhattak volna 15 év börtönbüntetést is, hiszen végül is fegyveres harcra nem került sor, a hirtelen felbuzdulásból hamarosan kijózanodott az egész csapat. A rendelet szerint 20 év alatti vádlottak esetében lehetőség volt 5-15 éves börtönbüntetésre. Ugyanakkor a 32/1956. sz. tvr. (XII. 13., MK 102.) viszont egyértelműen és kizárólag csak halálbüntetést írt elő. 8 Az ügyészségi vizsgálat eredményét nem ismerjük. 9 Ugyan milyen eséllyel lehett akkor a karhatalom ellenében elégtételt szerezni? 337/4. Békéscsaba, 1957. január 10. A kecskeméti katonai bíróság kegyelmi tanácskozásának jegyzőkönyve Készült a fenti katonai bíróság által letárgyalt I. r. Mány Erzsébet és 15 társa elleni bűnügyben az ítélethozatal utáni kegyelmi tanácskozáson, 1957. január hó 10-én, 18 órakor. Jelen vannak: Dr. Mátyás Miklós hb. őrgy., a tanács elnöke. Szabó István r. őrgy., Turi János őrgy., kat. ülnökök, Krenyóczi Jolán őrm., Dobosi Imréné p. a., jegyzőkönyvvezetők A tanács elnöke: a kegyelmi tanácskozást megnyitja, miután a tanács megállapítja, hogy előzőleg a fenti bűnügyben I. r. Mány Erzsébet és II. r. Farkas Mihály p. e. elítéltek vonatkozásában halálbüntetést állapított meg az általuk elkövetett fegyver- és lőszerrejtegetés, illetve az ebben való visszaélés bűntette miatt. Az ítélet kihirdetése után mind I., mind II. r. terhelt, mind azok védői kegyelmi kérelmet nyújtottak be, amit a tanács az alábbiak szerint bírál el: I. r. terhelt vonatkozásában: (Mány Erzsébet) Nevezett alig múlt 20 éves, fiatal korában szülő nélkül nevelkedett és így züllésre jutott, majd kétszer is börtönbe került. Magánélete a legutóbbi időben is rendezetlen. Mindezen körülmények a bíróság álláspontja szerint indokolják, hogy őt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kegyelemben részesítse. Ezért a kegyelmi kérelem teljesítését a tanács egyhangúan és határozottan pártolja. II. r. terhelt vonatkozásában: (Farkas Mihály) Nevezett munkásszármazású, maga is munkás, több éven keresztül a néphadseregben tisztként teljesített szolgálatot. Büntetlen előéletű, életmódjával ezt megelőzően különösebb kifogás nem volt. Szülei eltartásáról gondoskodik. Mindezen körülmények alapján a bíróság az ő vonatkozásában benyújtott kegyelmi kérelmet is egyhangúan és határozottan pártolja.