Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

A tanács az elhangzott javaslat alapján Rácz Lajos, Mátó István munkástanácstagokat jegyzőkönyv-hitelesítőnek kijelölte. A forradalmi munkástanács elnöke ismertette a beszámolójában a járási tanácsnál elhangzottakat és az értekezleten hozott határozatokat. A járási forradalmi tanács foglalkozott a volt járási vezetőinek [így] leváltásával, mert azok csak akadályozzák a munkát, és gátolják a forradalmi vívmányok végrehajtását és a forradalmi tanácsok gyülekezését. Felkérte továbbá a tanácsülést, hogy a megválasztott tanácstagok látogassanak be sűrűn a községi tanácshoz és hozzák be a lakosság javaslatait, mert csak így lehet eredményes munkát végezni. Ugyanakkor mindenki figyelje az ellenünk irányuló aknamunkát, és az ellen a harcot mindenki vegye ki [így], készítsen mindenki a lakosság véleményének figyelembevételével javaslatokat, hogy azokat összesítve a megfelelő szervekhez továbbítsuk. Ismertette továbbá a beszámolójában, hogy az oroszok a környező községek elnökeit géppisztoly közé [így] szorították, és vallatták őket, és kérdeztek több mindent. Ismertette továbbá a forradalmi munkástanács elnöke, hogy a járás volt vezetőiből több vissza lesz híva, ugyanakkor, feladat itt is a volt tanácstagok közül a nem odavaló elemek eltávolítása a tanácstörvény értelmében. Ismertette, hogy az állami tulajdonban lévő gabonákat bántani vagy kiosztani szigorúan tilos, erre a járás felhívta a figyelmüket. [...] [...] Rácz Lajos forradalmi munkástanácstag hozzászólásában ismertette a forradalmi tanács munkáját, és javasolta, hogy a tanács dolgozzon ki programot, amit a község lakossága kér a kormánytól és azt a kormányhoz juttassa el. Ismertette továbbá, hogy a kormánytól kérni kell a szabadságot, demokráciát, függetlenséget, a földbirtok

1 eltörlését, a szabad választást, az oroszok kivonását, a deportálások beszüntetését és a kideportáltak visszaszállítását, a kishaszonbér további fennmaradását. Tudomására kell azt a község lakosságának hozni, hogy mi nem akarunk akasztást elkövetni, a forradalmi tanács nem ezzel foglalkozik, hanem azzal, ami a nép érdekeinek megfelel, és a nép érdekeit szolgálja. Horváth Lajos, a forradalmi munkástanács elnöke ismerteti, hogy a nagybirtok nem kell, hanem az lenne a helyes, ha mindenki csak annyi földet munkálna meg, amennyit bír, a többit adja le, és azt kapja meg más. Ha pedig valaki munkást tart, akkor azt úgy fizesse meg, hogy legyen annyi jövedelme, mint a tulajdonosnak. Ismertette továbbá, hogy szomorú az, hogy jönnek többen azzal, hogy a földet nem adom annyiért, mert már nem kell beadást adni töile [így], ezek a kizsákmányolók. Az ilyen emberek már megfizettetik a bérlővel a beadást. A jövőben oda kell hatni, hogy ilyesmi ne történjen meg. A szabadság nem a gazdagoknak kell, hanem a kisembereknek. Ismertette továbbá, hogy a Kisgazdapárt milyen aljas módon szervezkedett. [...] [...] Kollár János, a forradalmi munkástanács elnökhelyettese ismertette, hogy a régi tanácstagokat felül kell vizsgálni, és ha azok nem megfelelőek a munkák további végzéséhez, akkor a tanácstagság alól fel kell menteni. Ismertette továbbá a régi tanácstagok névsorát, külön-külön a jelenlévők a vélemé-