Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)
Dokumentumok II/1
a községből magukkal vittek, de ennek megakadályozására a „nemzetőrség" semmilyen intézkedést nem tett. Amikor a vádlott arról szerzett tudomást, hogy talán Sonkoly Pál, a földműves-szövetkezet leváltott ügyvezetője is jelentkezett a nemzetőrségbe, mire [így] kijelentette: „az ilyen véresszájú kommunistára nincsen szüksége a nemzetőrségnek". (Medvegy Pál és Sonkoly Pál tanúk vallomása.) 1956. november közepe táján összeült az ideiglenes „nemzeti bizottság" a tanácsházán, odahívták Medvegy Pál vb-elnököt, akivel a vádlott közölte, hogy a „nemzeti bizottság" nem hajlandó együtt dolgozni a községi tanácsi végrehajtó bizottsággal, mert ő nem ért egyet a Kádár-kormánnyal, mivel nem a népakarat szerint történnek az események. A megyei bíróság ezt a tényállást Medvegy Pál, Szűcs István, Repa András, Sonkoly Pál, Glózik János és Egri János, és részben Paluska Mihály tanúk vallomása, valamint a vádlott részbeni beismerő előadása alapján állapította meg. [...] [...] Vádlott cselekményei bár kétségtelenül csak helyi jelentőségűek, de mivel az államrend megdöntésére irányuló mozgalomba kapcsolódva követte el azokat, ezért a megyei bíróság cselekményét a BHÖ 1. pont 2. bekezdésében felvett, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettének minősítette, és ebben megállapítva bűnösségét, büntethetőséget kizáró ok hiányában vele szemben büntetést is alkalmazott. [...] [...] Dr. Vermes Vilmos s. k. mb. bíró, a tanács elnöke, Dohányos András s. k. ülnök, Légrádi Istvánné s. k. ülnök A kiadmány hiteléül: [olvashatatlan aláírás] irodavezető Másolat, irodavezetői hitelesítéssel és a megyei bíróság pecsétjével. - BéML - B. 79311957. Az ítélet meglehetősen súlyos, hiszen a forradalmi bizottság néhány tanácsi vezető leváltásán túl más „ellenforradalmi" tevékenységet nem végzett. A nemzetőrség csak a rendet tartotta fenn. A Legfelsőbb Bíróság 1958. június 16-án részben elfogadva a fellebbezést, az ítéletet 2 év 8 havi börtönre mérsékelte. (Uo.) Az új ítélet szerint nem volt igazolható az a vád, hogy a vádlott a nemzetőrségbejelentkező Sonkoly Pált azért utasította el, mert „véresszájú"kommunista volt. A tanácsi vezetők letartóztatását sem a vádlott kezdeményezte, sőt egyeseknél tiltakozott. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság túl szigorúnak minősítette és mérsékelte. Azonban a mérsékelt ítélet is rendkívül súlyos, a „bűnnel"messze nem arányos. A súlyos ítéletet és a „bűncselekmény" minősítését főként a vádlott „osztályidegen" származásának tulajdoníthatjuk, fentebb olvashattuk, hogy apja 1945 előtt főjegyző volt.