Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

Indoklás: [...] [...] Az 1956. évi őszi ellenforradalmi események október végére Biharugrán is mozgalomba hozták az ottani lakosság egy részét. Az ellenforradalmi hírverés eredményeként Biharugrán is megalakult az ún. forradalmi tanács, majd ennek vezetői segítségével a Biharugrai Halgazdaság munkástanácsa is. [...] Amikor a községi forradalmi tanács megalakult, a nemzetőrség vezetőjévé vádlottat választották meg. Vádlott a nemzetőrség szolgálati elosztásában vett részt ezt követően, és intézte az egyéb, beosztásával kapcsolatban felmerült teendőket is. E működése közben együttműködött a Biharugrán telepített határőrséggel, valamint a rendőrség biharugrai kirendeltségével. Különösen szoros volt a kapcsolat a határőr-alakulat és vádlott között. Az őrséggel kapcsolatos kérdéseket együtt beszélték meg, az őrséget is közösen tartották. A nemzetőrség tagjai őrizték a katonai raktárakat, és a lóistállót is. Egyébként az őrséget a nemzetőrségnél úgy szervezték meg, hogy az a község lakói között házról házra ment, de arra ügyeltek, hogy az ellenséges elemek bele ne kerüljenek. A nemzetőrség lényegében ellenforradalmi tevékenységet nem is fejtett ki, működésük a vagyonbiztonság megóvása volt, mely kiterjedt a halgazdaság védelmére is. Az egyetlen erőszakos tevékenységet Bundik igazgató őrzésével követték el. Ugyanis a községi forradalmi tanács rendelkezése folytán Karácsony vádlott Bundik igazgató leváltását követő este két nemzetőrnek, Bíró Jenőnek és Papp Sándornak arra adott utasítást, hogy őrizzék Bundik igazgató lakását, hozzá senkit se engedjenek be, ő se mehessen a lakását előző mezőgazdasági udvarrészen túl. Arra az esetre, ha e rendelkezést mégis megszegnék, szankciót kilátásba nem helyezett senki részére. Mielőtt az őrséget felállította, járt bent Bundik igazgató lakásában és arra hívta fel az ott tartózkodó Pásztor Jánost, hogy hagyja el a lakást. Intézkedésének indoklását nem adta. Említette Bundik igazgatónak azt is, hogy kint két őrt állított, ki ne menjen. Másnap reggel a forradalmi bizottság autót szerzett Bundik igazgatónak, s azon elment Karácsony kíséretében Hencidára, ahol Karácsony számára lakást szerzett. [...] [...] Vádlott eredetileg a BHÖ 1. pont 2. bekezdésében foglalt népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettével volt vádolva. Mégpedig lényegében azért, hogy az 1956. október 23-át követő ellenforradalmi napokban Biharugrán vezetésével a rendőrséget leszerelték, a határőrséget pedig arra kényszerítették, hogy fegyverrel lássa el a nemzetőrséget. Végül összeszedette a kommunistáktól a vadászfegyvereket. E bűntettben való bűnössége azonban a vádlottnak megállapítható nem volt. A felvett bizonyítás alapján az volt megállapítható, hogy vádlott az ottani rendőrközegek ellen erőszakos tevékenységet végre nem hajtott, ugyanez volt a helyzet a határőrség tekintetében is. A határőrséggel szorosan összeműködött. Egy alkalommal ennek helyettes parancsnokát védelemben is részesítette. Ugyanezt helyezte kilátásba Székely rendőr törzsőrmester családjával kapcsolatban is. Mint forradalmi bizottsági tag és nemzetőr parancsnok igyekezett a közrendet megóvni, többször szembe is került emiatt az ellenforradalmi bizottság egyes veze-