Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

mint diplomás, ún. karpaszományos tiszti tanfolyamra került, majd amerikai fogságba esett. (L. 293/3. sz. dokumentum.) Seben Gézát hat hónapos rendőri internálás után a bíróság felmentet­te... (Rendőrségi összefoglaló a gyomai járásról - ABTL - 3.1.9. 321. old.) 3 A valóság egészen más volt. 4 Vö. 237., 238., 374., 375. sz. dokumentum. 5 Az 1956. december 12-i gyomai tömegoszlató sortűzre a Rendőrségi napi jelentések c. 2 kötetes munkában (Bp. 1996.) nem találtam adatot. A járás 1956-os eseményeit összefoglaló rendőrségi jelentésben (ÁBTL - 3.1.9., 322. old.) van utalás „tűzharcra". A Békés Megyei Nép­újság 1956. december 16-i számában számolt be az esetről; e szerint a letartóztatottak szabadon engedéséért valóban tüntettek a rendőrség előtt, s amikor a követelés teljesítetlen maradt, a tö­megből lőni kezdték a rendőrséget, sorozatvetőket és kézigránátokat is bevetettek (!?). A karhata­lom - írta az újság - humánus volt, nem lőtt a tömegbe, csupán riasztólövéseket adott le. Egy ember sebesült meg, aki egy gellert kapott lövedéktől sérült meg. - E cikk tartalma meglehetősen ellentmondásos; nehezen hihető, hogy sorozatlövő fegyverekkel és kézigránátokkal felfegyverzett „ellenforradalmárokat" riasztólövésekkel szét lehetett oszlatni... Az említett rendőrségi összefog­lalóban csak annyi áll, hogy az 500-600 fős tömeg már-már betörte a rendőrség kapuját, s ekkor következett riasztólövésekkel az oszlatás. 6 A december 7-i dévaványai eseményekhez vö. 235., 238. és 239. sz. dokumentum. 301. Gyoma, 1957. április 27. A járási tanács jegyzőkönyvéből: személyi döntések [...] Mészáros Jánosné, tanácsülést levezető elnök ismerteti a tanácsülés­sel, hogy az elmúlt tanácsülés olyan határozatot hozott, hogy egy bizottság vizs­gálja felül a tanácstagok magatartását az 1956 októberében kezdődő ellenforra­dalmi időszak alatt. A bizottság vezetője Gyebnár József tanácstag volt. Felkéri Gyebnár elvtársat, hogy az elvégzett munkáról tájékoztassa a ta­nácsülést. Gyebnár Józef, a felülvizsgáló bizottság elnöke ismerteti, hogy a tanács­tagok magatartásának felülvizsgálata kényes kérdés. Több irányban ki kellett terjeszteni a vizsgálatot ahhoz, hogy tisztán lássunk az egyes kérdésekben. A tanácstagok nagyobb részben helytálltak az ellenforradalom ideje alatt, de van, aki részt vett különböző vonatkozásban. Mayer István tanácstag a legnagyobb mértékben fejtett ki tevékenységet, ezért őt a karhatalom megfelelő helyre juttatta. 1 A bizottság a tanácstagságból visszahívását javasolja összeférhetetlenség miatt. Dr. Sallai László tanácstag szellemi táplálója volt a forradalmi bizott­mánynak. Ez alatt az idő alatt munkáját ugyan ellátta, de magatartása azt bizo­nyította, hogy népi demokráciánk ellen fordult, s éppen ezért visszahívását a bizottság javasolja, mivel magatartásával összeférhetetlenségét bizonyította be. Nácsa János dévaványai, Szabó Imre hunyai tanácstagok a községükben vették ki a részüket a nemzeti bizottságok munkájából egy rövid időre, azonban később belátták tévedésüket és visszavonultak. Ezért javasolja a tanácsülésnek,

Next

/
Thumbnails
Contents