Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

zendő: a munkástanácsok pár hónap után mindenütt megszűntek, országos szervezetté alakulásukat pedig a kormányzat a karhatalommal meggátolta. (Vö. az Országos Munkástanács megalakulásának karhatalommal történt megakadályozása, 1956. november 21. - Romsics, 403.). 5 A könnyítés átmeneti volt: hamarosan csökkentették a mezőgazdasági termékek átvételi árát s ismét kialakult az agrárolló. 6 A tsz-be önként belépők esetében is a beadott gépekért, felszerelésekért csak jelképes „árat" fizettek (ha fizettek). 7 Ilyenkor azt is nézni kellett volna, hogy ki mennyit vitt be a tsz-be, illetve mit és mennyit vettek el tőle! A falu ismerte az igazságot és nehezen tűrte a jogtalanságot. 8 Valamennyire nőtt a tsz-ek mozgástere, de 1965-66-ig ez nem volt jelentős és érdemi. 9 Az 1957. évi 10. tvr. (A mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezése.) MK 1957/15. 10 A földfelajánlások mögött a kíméletlen erőszak, az ellehetetlenítés állt. Aki nem bírta tovább a begyűjtéssel, adóztatással, igazgatási „ráhatátesal" kapcsolatos állandó nyomást, felajánlással menekült a földtől. így lett sok-sok kiváló gazdából segédmunkás messze földön, pl. Dunaújvárosban (akkor: Sztálinváros...) - L. pl. Orbán S. 87., 98., 148. 300. Gyoma, 1957. március 23. A járási vb jelentése a forradalmi időszakról Megyei tanács végrehajtó bizottságának Békéscsaba Az 1956. évi októberi események a gyomai járás területén is működésbe hozták azokat az elemeket, akik készek bármely lehetőséget kihasználni népi demokratikus rendszerünk megdöntésére. A budapesti események hatására a különböző osztályidegenek, kulákok, a volt horthysta tisztek kapcsolatot kerestek a városi ellenforradalmárokkal és megkezdték a szervezkedést a rendszer megdöntésére. Október 23-át követő napokban, a községeinkben különböző napokra szervezték a gyűlés összehívását, amelyen mint ők mondták, megválasztják a nép bizalmát élvező forradalmi bizottsági tagokat, az ügyek további intézésére. így pl. Dévaványa községben 25-én du. különböző gyülekezést szerveztek a község területén, részben a Budapestről hazatért ványai lakosok, részben az ottani ellenséges elemek, a fiatalság bevonásával. Itt a szervezkedés fő fészke a Gyapjútermelő V volt, élén a munkáskáder igazgatóval, Szakálas [helyesen: Szakállas] Jánossal. Majd 26-án hasonlóan, végül 27-én tüntető gyűlést szerveztek, ahová az iskolás gyermekeket is felvonultatták. Ekkor már különböző pontokból álló követelésekkel is felléptek, követelve, hogy azt a tanács, illetve végrehajtó bizottság azonnal továbbítsa a kormány felé, és végrehajtásáig rendelje el a községben az általános sztrájkot. Ugyanaznap lefegyverezték a rendőrséget és megalakították a nemzetőrséget.