Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)
Dokumentumok II/1
vetkezeteket arról, hogy ez nem egyeztethető össze a szövetkezés szocialista értelmezésével. A mezőgazdasági kérdéshez tartozik a munkás-paraszt kormány 10-es törvényerejű rendeletének 9 végrehajtása. A kormány ebben a rendeletében azok részére a dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek részére [így], akiknek földjét 1949. szeptember 1. után tagosítás, földrendezés, vagy egyéb úton kártalanítás nélkül igénybe vették, lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló 25 holdnál kisebb állami tartalékföldből kártalanítást adjanak. A járás területén mintegy 350400 igénylés érkezett be, s kb. összesen 1200-1500 hold terület visszaigényléséről van szó. Sok olyan igénylés van, amely nem indokolt. Igénylik vissza a földjüket olyanok, akiknek nem is volt földjük, már a hagyatéki eljárás során el sem fogadták. Igénylik olyanok, akik minden ellenérték nélkül felajánlották az elmúlt évek folyamán. 10 Úgy látjuk, hogy a beérkezett igénylések közül azokat, amelyek indokoltak, általában ki is tudjuk elégíteni. A községi tanácsok végrehajtó bizottságainak itt a legkörültekintőbb gondossággal kell eljárni, az igényléseket felülvizsgálni, s csak azoknak juttatni földet, akik részére indokolt, s azokat az igényeket pedig lehetőleg teljesen kielégíteni. [...] [...] Helytelen az a nézet is, s ez eléggé el van terjedve, hogy a pedagógusok ellenforradalmárok. Az igazság az, hogy az értelmiség, és ezek között a pedagógusok is, lassabban haladnak azon az úton, amelyen a munkásosztály és a parasztság gyorsabban jut előre, tudniillik azon az úton, hogy felismerje az ellenforradalom valódi célját, felismerje a munkás-paraszt hatalom lényegét és szükségességét. De sok munkás és paraszt is van, akik ezt még nem ismerték fel, s azok sem ellenforradalmárok. [...] [...] Világos a Nagy Imre-kormány szerepe, világos, hogy a munkás-paraszt kormány megalakulása, a szovjet csapatok közbelépése az országot a súlyos katasztrófától, s jólehet [így], egy pusztító háborútól óvta meg. Az is látszik, hogy az szolgálja igazán a nép és az ország érdekét, aki segít a rendnek, a fegyelemnek a megteremtésében és megtartásában. Ezeknek a kérdéseknek a megmagyarázása a legfontosabb feladat. [...] [...] Balogh Mihály, Dévaványa község vb-elnöke elmondja hozzászólásában, hogy a beszámoló joggal foglalkozott Dévaványa községgel, mert ott két hónapig tartott az az idő, hogy a törvényesen megválasztott vb nem működött, ami természetesen az adómorált is rontotta. Itt a tanács vezetőit október 27. napján elzavarták, viszont a forradalmi bizottság összetétele olyan volt, akik [így] a tőkés rendszert akarták visszahozni. A községi tanácsülést az elmúlt vasárnap megtartották, ahol már foglalkozott a vb beszámolója az adófizetés kérdésével. A jövőben szükség esetén kényszerintézkedéseket is alkalmazni fogunk. Kéri a járási tanácstagokat, hogy a saját választókerületükben is beszéljenek az adófizetés kérdéséről. Végül elmondja, hogy az ellenforradalom most, mint suttogó propaganda működik a község területén. így pl. az elmúlt hetekben az a hír futott végig a községen, hogy az iskolákban az oktatás megszűnik, és a kijárási tilalom újra 6