Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

előtt vagyontalan elemi iskolai tanító volt, apja: Szabó Bálint, anyja:Tímár Mária, büntetlen előéletű, bűnös a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való te­vékeny részvétel bűntettében. A megyei bíróság ezért: Szabó Ernő vádlottat 1 (egy) évi és 4 (négy) hónapi börtönbüntetésre mint fő-, valamint mellékbüntetésül 500 (ötszáz) forint értékű vagyonának az elkobzására és 2 (kettő) évre egyes jogainak gyakorlásától való eltiltásra ítéli. A megyei bíróság a vádlott által 1956. évi december hó 12. napjától 1957. évi január hó 4. napjáig, és 1957. évi február hó 8. napjától február hó 25. napjáig előzetes letartóztatásban, majd ettől az időtől kezdve 1957. évi június hó 27. napjáig közbiztonsági őrizetben, 1957. évi június hó 27. napjától a mai napig ismét előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott börtönbüntetésbe teljes egészében beszámítja. A megyei bíróság kötelezi vádlottat, hogy az eddig felmerült 1004 (egy­ezernégy) Ft 80 fillér, valamint az ezután felmerülő bűnügyi költséget az állam részére térítse meg. Indokolás A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a követ­kező tényállást állapította meg: Szabó Ernő vádlott középparaszti családból származik. Szülei 19 kat. hold földdel rendelkező földművesek voltak. Vádlott 1941. évben végezte el a tanító­képzőt, s 1943-ig mint állami tanító működött. Ekkor katonai szolgálatra vo­nult be, ahol tiszti tanfolyamot végzett. Mielőtt rendfokozatát megkapta volna, hadifogságba esett, s csak 1945 novemberében tért haza. Vádlott, mielőtt a gyo­mai gimnázium igazgatója lett volna, 1945. évtől kezdve több községi iskolák­ban [így] tanított. Közben elvégezte a pedagógus főiskolát is, ahonnét egyetem­re került, s középiskolai tanári képesítést nyert. Vádlottat a jelen ügyben történt letartóztatását követően az állásából eltávolították. I. 1956. október hó 27. napján a Hazafias Népfront és az MDP gyomai községi bizottsága közösen elhatározta, hogy a község köreiben népszerű embe­rekből egy bizottságot alakít, amely képes lesz levezetni a községben az ellenfor­radalmi hangulatot. Ezen a gyűlésen elhatározták, hogy a következő napon fog­ják megtartani a nagygyűlést, és az ott megjelenő tömeggel megszavaztatják az általuk javasolt személyekből álló bizottságot.

Next

/
Thumbnails
Contents