Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

község valamennyi termelőszövetkezetét meglátogatta, és ezeken a helyeken beszédeket is mondott. Mindenütt a Nagy Imre által meghirdetett semlegessé­gű [így] politikát éltette és ennek megfelelően követelte a szovjet csapatok Ma­gyarországról való kivonását. November l-jén a Dózsa Tsz-nél volt jelen, és ott felszólalásában azt mondotta, hogy megszűnt a világ V 6-od részét átfogó vörös rém, nálunk is vége van a 12 éves kommunista elnyomásnak. Azt is mondotta, hogy az ő az személye biztosíték arra, hogy a múlt ne térjen vissza, és minden­áron megakadályozzuk a kommunizmust. December 8-án részt vett a 9-iki nagygyűlés szervezésében. December 10-én több társával együtt Békéscsabán járt, ahol Szabó Ernő társa a vasútállo­máson egy röpcédulát szerzett. Ezt a röpcédulát Szabó Ernő átadta Muszkán Istvánnak azzal, hogy sokszorosítsa le. A röpcédula tartalma sztrájkra uszító volt, ebben hívtak fel a december 11. és 12-ére szervezet sztrájkra. 1 Ezt a röpcé­dulát Ceglédi Erzsébet gépírónővel 15 példányban leíratta, és a sokszorosított példányokat átadta Szabó Ernőnek. A gazdaság dolgozói előtt felolvasta a röp­cédula tartalmát, majd megszavaztatta a sztrájkot. Ezenkívül más írásokat is sokszorosított Muszkán István. így pl. november 4-én a Szabad Európa Rádió adása alapján az ENSZ-közgyűlés határozatáról készített egy szöveget, amit 30 példányban az előbbi módon sokszorosíttatott és terjesztett. A fenti tényállást a terhelt beismerő vallomásán kívül az alább felsorolt tanúk vallomásai bizonyítják. A tényállás alapján az 1957. május 20-a óta előzetes letartóztatásban lévő Muszkán Istvánt (aki 1922. szeptember 30-án Budapesten született, anyja: Opatovszki Ilona [Irén?], gimnáziumi érettségit végzett, főagronómus foglalko­zású, nős Csatári Irénnel, három kiskorú gyermeket tart, Gyoma, Hősök u. 55. sz. alatti lakos) vádolom a BHÖ 2. pontjának 6. alpontjába felvett izgatás bűntettével. [...] [...] Harangi János s. k. Oláh László s. k. ügyész megyei ügyész Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal és a megyei ügyészség pecsétjével. - BéML -B. 492/1957. 1 A röpcédula a Nagy-budapesti Központi Munkástanács december 11-12-ére szóló sztrájk­felhívását tartalmazta. A Nagy-budapesti Központi Munkástanács december 6-i memorandumá­ban utalt a munkástanácsok építő jellegű munkájára s kifogásolta, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek az MSZMP-ben a rákosista elemek, s bár Kádár János november 4-én elfogadta a mun­kás-önigazgatást, a gyakorlatban a karhatalommal lép fel a munkástanácsok vezetői ellen. A de­cember 8-i sztrájkhatározat bevezetésében olvasható, hogy a Kádár-kormány elzárkózott a mun­kásság követelései elől, sőt az általános bizalmat élvező munkástanácsokban ellenforradalmi szer­vezeteket látott. (Vö. Szakolczai 214., 221. s. köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents