Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

amely munkás tanácsokat igyekeztek ellenforradalmi személyeket beválasztatni. Az utána következő napokban minden erőfeszítést arra fordítottak, hogy a termelőszövetkezeteket felbomlasszák, ami, sajnos, községünk területén is részben eredménnyel járt. A négy tsz. közül kettő feloszlott, egyből pedig lényegesen kiléptek. A két feloszlott tsz közül az Új Elet tsz december hóban újra alakult. A nemzeti bizottmány ellenforradalmi munkája megmutatkozott megalakulásának következő órájában, mikor is a hangos híradón keresztül és plakátokon keresztül céljuk volt a nemzetiség álarca mögé bújva a kommunistáknak a lejáratása, megfélemlítése, a tömegek félrevezetése, a rendőrség leszerelése és a vadászfegyverek azonnali behozatalán keresztül.

2 A párt székházak feldúlása és a függetlenített vidéki pártfunkcionálisok figyelmébe ajánlásán, hogy költözzenek el községből, a községi párttitkár megfenyegetésén keresztül, továbbmenőleg azon, hogy határozatot hozott a nemzeti bizottmány, hogy semmiféle gyűlést, csoportosulást nem engedélyez, bénították meg a párt munkáját. Határozatot hozott a nemzeti bizottmány a későben megjelenő megyei párt sajtó terjesztésének megakadályozására, melyhez hozzájárult a postán megválasztott munkástanács határozata, hogy a párt sajtót ne terjesszék. Gyomai újságot nyomattak ki viszont, melyben uszítottak, lázítottak a munkáshatalom és a Szovjetunió ellen. Ezekben az időkben a mezőgazdasági munkálatokon kívül községünk területén is ipar, kereskedelem nem tudta feladatát betölteni, hiszen november első napjaira a boltok készletei a nagy felvásárlási láz miatt kiürültek. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, az adófizetők esedékes adójukat nem rendezték. A begyűjtési rendeket hatályon kívül helyezésével a parasztság az „ellenforradalmi" eseményektől távol tartotta magát, a kulákság persze kivételt képezett itt is. Az ellenforradalom katonai leverésével az ellenforradalom politikai hullámai községünkben későbbi időben érkeztek le. „A Budapesti Munkás-tanács" nyugatról való megszervezése következtében november dereka után Gyomán is megalakították a „Községi Munkás-tanácsot", melynek tagjait a nemzeti bizottmány javasolta és összekötőkön keresztül Gyomán is megszervezték december 11. és 12-én az általános sztrájkot. Azokat a dolgozókat, akik a munkában igyekeztek, megfélemlítették, vagy pedig haza küldték. Céljuk az volt Gyomán december 12-én, hogy a rendőrséget lefegyverezzék, rendőrség elleni támadás ezen a napon már központilag nem volt irányított, viszont december 10-én községünkben úgynevezett néma tüntetést szerveztek, amelyre a rendőrség nem vonult ki, így nem is tudtak provokációt kezdeményezni. A 28-án megválasztott nemzeti bizottmány és annak vezér alakjai Szabó Ernő, Seben Géza, K. Tímár József, Muszkán Imre, volt Horthysta katona tisztek és az elnök K. Tímár József a község pénzével több esetben törvényellenesen rendelkeztek és közel kétezerhétszáz forintos kiadást alkalmaztak, mely összeget plakát nyomtatásra és más községekbe való utazásra használtak fel. Magne-