Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

A nyomozás eredménye alapján a következőket állapítom meg: Kovács János tótkomlósi lakos agrárproletár családból származik, édesapja a felszabadulás előtt mezőgazdasági napszámos volt. VI. elemi iskolájának elvégzése után ő maga is napszámba járt, 1938 októberében történt bevonulásáig. A tényleges katonai szolgálatát 1941. november l-jén töltötte ki. 1942. március hó l-jétől a felszabadulásig, mint csendőr teljesített szolgálatot. A felszabadulás után Bélmegyer községben haszonbéres földön gazdálkodott egészen a legutóbbi időkig. Szulyó József agrárproletár családból származik, szülei a felszabadulás után 10 kat. hold juttatott földet kaptak. Nevezett aVI. elemi iskolájának elvégzése után előbb szülei gazdaságában segédkezett, majd 15 éves korában géplakatos tanoncnak ment s ilyen minőségben dolgozott 3 éven keresztül. Ezután Budapestre ment fel, és mint gyári munkás tényleges katonai szolgálatának megkezdéséig, 1942 októberéig dolgozott. Felszabadulás után többedmagával társas kovácsműhelyt nyitott, azonban egy év után Budapestre ment fel, ahol különböző vállalatoknál dolgozott, mint gyári munkás. 1951. évtől 1953. évig a békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyárban helyezkedett el és dolgozott, majd a Vizesfási Állami Gazdaságnál helyezkedett el, és a vésztői erdőgazdaságnál dolgozott egészen az ellenforradalomig. Jelenleg haszonbéres földön gazdálkodik. Flóra Nagy László kisparaszt családból származik, szüleinek a felszabadulás előtt 3 kat. hold földjük volt, és jelenleg is annyi van. Gimnáziumi érettségit végzett, amelynek elvégzése után 1955. május hó l-jén a bélmegyeri tanácshoz került, mint igazgatási előadó. Ezen állásában 1957. március hó 31-ig dolgozott. Jelenleg a debreceni fogtechnikus vállalatnál ipari tanuló. Puskás János munkáscsaládból származik, édesapja gátőr volt. V elemi iskolájának elvégzése után, mint gazdasági cseléd helyezkedett el. Ilyen minőségben dolgozott tényleges katonai szolgálatra történt bevonulásáig. Katonai szolgálatának ideje alatt jelentkezett csendőrnek, s 1942. október hó l-jétől a felszabadulásig, mint csendőr teljesített szolgálatot. Felszabadulás után 3 kat. hold juttatott földet kapott, amely földterülettel 1950-ben lépett be a bélmegyeri Petőfi Tsz-be. 1951-ben lépett ki a tsz-ből, és azóta haszonbéres föld megmunkálásával foglalkozik. Bélmegyer községben az országban kibontakozó ellenforradalmi mozgalom 1956. október 28-án éreztette hatását. Ezen a napon a községben nagygyűlés volt, amelyen az ellenforradalmi tanács tagjait választották meg. A terheltek közül egyedül Puskás János volt ellenforradalmi tanácstag. A nagygyűlés tartama alatt, miután a tömeg olyan hangokat hallatott, hogy a szovjet emlékművet le kell dönteni, Kovács János bélmegyeri lakos a szomszédban lévő kovácsműhelyből egy kalapácsot kért kölcsön, amellyel az emlékművön levő számokat leverte, majd a kalapácsot visszavitte a tulajdonosának. Ugyanezen a napon délután kb. 150 főnyi tömeg gyűlt össze a tanácsháza előtt lévő szovjet emlékmű előtt, hogy azt ledöntse. Az ott jelenlévők a tűzoltói szolgálatot teljesítő Szekerczés Istvánnal hozattak létrát és kalapácsot, és Flóra