Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

vádolom A BHÖ 1. pont 2. bekezdésében felvett népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel és 1. rb., a BHÖ 48. pont 1. bekezdésében felvett tiltott határátlépés bűntettével. [...] [...] [Olvashatatlan aláírás] Harangi János csoportvezető ügyész h. Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal és a megyei ügyészség pecsétjével. - BéML -B. 46/1958. Az irat végén bepecsételt szöveg kipontozott részeinek kézírásos kitöltésével: „Az ügyben az 1957. évi tvr. 31. § 1. bekezdését alkalmazni kell. Gyula, 1958. évi január hó 24-n. Guidi mb. elnök."A megyei bíróság 1958. április 18-án a vádlottat 2 év 8 havi börtönre ítélte. Az ítélet szövegéből kiderül, hogy Kovács István a kertészeti munkák jellegének megfelelő időkben alkalmazott 8-^10 embert - s ezért zárták ki az MDP-ből. 1954-től tanácstag volt. Felrótták neki azt is, hogy a nemzetőrségbe főként volt csendőröket akart bevenni (ugyanakkor a 25 fős testületbe csak 2 volt csendőr került be valójában). Kiderül az is, hogy Kovács a tanácsháza átvételekor a volt vbtitkárral emberségesen beszélt és bánt, sőt felkérte, hogy - bár leváltották - maradjon továbbra is a tanácsházán. (Uo.) A megyei bíróság azt sem tekintette enyhítő körülménynek, hogy Kovács egy, a faluban megjelenő katonatiszt november 3-i felhívására 1956. november 4-én de. 20 nemzetőrrel bement Orosházára (egyenruháért és fegyverért) - de amikor a tüzérlaktanyában egy őrnagy azt közölte velük, hogy ruhát és fegyvert csak az kap, aki a laktanyában marad és vállalja a harcot a szovjet csapatok ellen, fegyver nélkül valamennyien hazatértek Gádorosra. A tárgyaláson elhangzott vallomások ellentmondásosak, a Kovács elleni vádak gyanút keltőén sematikusak, számos más perben is felhozott kifejezések kerültek rögzítésre; a rendőrségi kihallgatásokon sok mindenről lehetett „meggyőzni"a tanúkat, illetve szájukba lehetett adni sztereotip vádakat. A legsúlyosabban valló tanúk általában - ezúttal is — a forradalom által bár rövid időre, de félreállított párt- és tanácsvezetők voltak: ők kaphatók voltak a tényeket is „felülírni", mert a pár napos, zömmel alap nélküli félelem erős bosszúvágyat ébresztett bennük. (A tárgyalási jegyzőkönyv: uo.) A Legfelsőbb Bíróság 1958. július 30-án a büntetést 1 év 6 havi börtönre mérsékelte -figyelembe véve azt, hogy Kovács egyes tanúk szerint mérsékelt és a rendet, békét szolgáló volt a forradalmi időkben, valamint azt, hogy a gyümölcsösét nem önhatalmúlag kezdte művelni, hanem a tsz-elnöknek is jelezve; annak ellenére, hogy nem kapta vissza gyümölcsösét, elkezdte áfák törzsét meszelni, amire mindenképpen szükség is volt. Azt viszont a másodfokon eljáró bíróság sem fogadta el, hogy Kovács már 1957. március 21. előtt is kérte a jugoszláviai tábor illetékeseitől a hazatérés