Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

meg kijött a tsz-be, az emberek leugráltak a kocsiról és elkezdték huzigálni a karhatalmistákat és követelték a fegyvereket, ekkor Tamási rájuk szólt, hogy ne bántsák ezeket az embereket, nem csináltak azok semmit. E tanúvallomások alapján azt nem lehet megállapítani, hogy a felvonulást az Ifjú Gárda Tsz-hez az I. r. vádlott szervezte, vagy hogy ő volt a kezdeményezője annak, amely szerint a fegyvereket a karhatalmistáktól elvegyék. Azt a tömeg tudta, hogy a karhatalmisták az Ifjú Gárda Tsz-ben vannak, de arra semmi adat nem merült fel, és fenti vallomások sem elegendőek annak megállapítására, hogy a tömeget a karhatalmisták lefegyverzésére az I. r. vádlott szervezte. Ugyancsak nem állapítható ez meg II. r. vádlottal szemben sem. A kifejtetteknél fogva tehát csak az volt megállapítható, hogy a karhatalmisták lefegyverzésében a vádlottak tevékenyen részt vettek. [...] [...] Dr. Füsti Molnár Antal s. k. megyei bírósági tanácsvezető, a tanács elnöke, Moravszki Ferenc s. k. ülnök, Tarkó Mihály s. k. ülnök Másolat. - BéML - B. 79411957. A két vádlott részt vett az 1949-ben szervezett ún. „Fehér Gárda-Mozgalom"-ban, amely a Rákosi vezette diktatúra megdöntését tűzte ki célul. Mindketten a forradalom előtt, illetve alatt szabadultak a börtönből. Tamásit - mint volt politikai elítéltet - a múltját tisztelő gádorosiak a forradalmi tanácsba beválasztották, sőt a tanács vb-elnökhelyettese lett. Tamási mellett Csapót is beválasztották a tsz-földek részbeni visszaosztását tárgyaló bizottságba. Mindketten, de kivált Tamási egyértelműen a rend, a törvényesség és az emberség alapján tevékenykedtek a forradalmi napokban. A bíróság még azt sem tudta bizonyítani, hogy a vádlottak vezették volna a tömegmegmozdulásokat. Súlyos büntetésüket egyértelműen múltbeli „bűneik"miatt kapták. Megemlítésre érdemes, hogy Gádoroson még 1956. december 23-án a tszföldek felosztásáról folyt eredményes egyezkedés... Az elítéltek is, az ügyész is fellebbezett, az utóbbi súlyosbításért. A Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 22-én a megyei bíróság ítéletét törvénysértően enyhének találta, s ezért Tamásit 2 év 6 hónapra, Csapót 2 évre ítélte, azaz súlyosbította ítéletüket. (Uo.) Csapó 1960-ban kegyelemért folyamodott, amit az Elnöki Tanács 1960. július 4-én elutasított (uo.).Az orosházi járási ügyészség 1960. március 17-i feljegyzéséből kiderül, hogy a kegyelmi kérés teljesítését Gádoros község tanácselnöke indokolatlannak tartotta, az MSZMP helyi titkára pedig a „leghatározottabban" ellenezte (uo.). Tamási 1962. március 11-én szabadult, mint ez a peranyagból kiderül, majd çt 1974. október 9-én a Legfelsőbb Bíróság mentesítette a hátrányos jogkövetkezmények alól. A pertesthez csatolták az ún. „Fehér Gárda-Mozgalom" tagjai elleni per ítéletét is (1951. január 11., jogerőre emelve 1951. április 11-én). Epernek 30 vádlottja volt; 4 halálos ítélet mellett 4 életfogytig, a további személyeknél 9-15 évig tartó börtönbüntetést szabtak ki. A mozgalom fő szervezője az orosházi Blahó János volt,