Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

E tevékenység rendkívül súlyossága, főleg pedig az a körülmény, hogy itt az ellenforradalom egyik hírhedt - a miskolci ellenforradalmi napokból orszá­gosan ismertté vált - lábnál fogva történő felakasztási módszere 1 került részben alkalmazásra, arra enged következtetni, hogy a vádlott szeme előtt a népi de­mokrácia megdöntésének célja lebegett. A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa a kifejtettek alapján Eri Lajos, Sütő Péter, Molnár Gyula vádlottaknak az elsőfokú bíróság által a népi demok­ratikus államrend elleni, folytatólagosan elkövetett izgatás bűntetteként érté­kelt cselekvőségeit a BHO 1. pont 2. bekezdésben foglalt, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétellel el­követett bűntettnek minősítette. Ugyanebben a bűntettben Sebestyén András vádlott bűnösségét is megállapította a terhére az elsőbíróság által helyesen meg­állapított bűntetteken felül. [...] [...] Az enyhítésre irányuló fellebbezések: A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa a vádlottak osztályhelyzetét illetően magáévá tette az elsőbíróság értékelését. Lőrincz Dezső vádlottat - az elsőbírósággal egyezően - kulák osztályhelyzetűnek tekintette. E részben nem lényeges, hogy a vádlott beadási könyvén a „K" betű fel volt-e tüntetve, vagy sem. Döntő, hogy a falu demokratikus közvéleménye e vádlottat milyen osz­tályhelyzetűként tartotta nyilván. Ide vonatkozólag ügydöntő Nagy Károly köz­ségi párttitkárnak a vádlottról adott személyi értékelése. Eszerint a vádlott föld­birtokos családból származott és baráti köre is a kulák osztályhelyzetűek, vagy az azokkal szimpatizálók köréből került ki. Osztályhelyzetének 1956-ban tör­tént felülvizsgálása után is rajta maradt a kuláklistán. [...] [...] Eri Lajos a füzesgyarmati ellenforradalmi megmozdulásban kiemel­kedő szerepet töltött be. Az ő cselekményének társadalmi veszélyessége a leg­magasabb rendű. A Legfelsőbb Bíróság mindezeket a szempontokat az elsőbí­rósági minősítés lényeges szigorításában juttatta kifejezésre. A cselekmény poli­tikai kihatásait is értékelő súlyosabb minősítéshez képest az elsőbíróság által kiszabott 8 évi börtönbüntetés aránytalanul enyhe. Ezért a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa a dolgozók megvédése érdekében 12 évi börtönt látott a veszélyességi és bűnösségi körülményekkel arányban állónak. Ezért a főbünte­tést ilyen értelemben megváltoztatta. A mellékbüntetéseket érintetlenül hagyta mégis, azzal az eltéréssel, hogy e vádlott hatgyermekes, családos állapotára te­kintettel vagyonának 1000 Ft-on felüli részét - gyermekei eltartásának biztosí­tása végett - az elkobzás köréből kirekesztette. [...] [...] Sebestyén András vádlott bűncselekményének társadalmi veszélyes­sége kb. ugyanolyan jelentős, mint Eri Lajos vádlotté. E vádlott az ellenforrada­lom ismert ölési módszerével, a kötélnek a lábra való ráhurkolásával Nagy Ist­vánt komoly életveszedelembe hozta, és csak a tömegben jelen volt józanabb egyének határozott fellépésének volt köszönhető, hogy ez a cselekmény nem járt végzetes következményekkel Nagy Istvánra. A súlyosabb minősítés a cse­lekmény politikai motívumait is kiértékelte. A bűnösségi és veszélyességi körül-

Next

/
Thumbnails
Contents