Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

A) része Kálmán Imre, Papp János, Hegymegi József XVIIL, XIX., XX. r. vádlottak beismerő vallomásán, továbbá Moskovitz Izidor, "Varró Ferenc, Kökény Kálmán, Bagdi Károly, Bátori László, Balogh János, Szabó Ferenc tanúk vallomásán alapszik. Kálmán Imre és Papp János úgy adták ugyan elő a dolgokat, hogy azért indultak el a fegyveres zsidók keresésére a Moskovitz Izidorék lakására, mert őket a rendőrség előtt egy Dorna Sándor nevű személy és Seres János volt rendőr szakaszvezető küldte. Ezt azonban tényállásként megállapítani nem lehetett, mert idézésre a két tanú egyike sem jelent meg, másrészt pedig nem is látszott feltétlenül szükségesnek ennek a két tanúnak a kihallgatása,

3 mivel ezeknek Kálmán Imre és Papp János alárendeltjei semmilyen viszonyban sem voltak [így]5 így nekik érvényes rendelkezéseket ki sem adhattak. [...] [...] A Nagy István által okozott vélt vagy tényleges sérelmek miatt is megvolt a lehetőség annak idején az orvoslásra,

4 de ha éppen bántalmazni akarták volna, azt is megtehették volna az október hó 23-iki ellenforradalom előtt is, vagyis nyilván az ellenforradalmi események hatására vettek a vádlottak annyi bátorságot maguknak, hogy Nagy István után menjenek és nyilvánosan meghurcolják és megverjék. [...] [...]Nagy István bántalmazásának a közvetlen előzménye az előző napi, vagyis az október 28-iki füzesgyarmati nagygyűlés, amelyen olyan beszéd biztosan nem hangzott el, amelyik a begyűjtés rendszerét dicsérte volna, hanem minden valószínűség szerint az ellenkezőjéről beszéltek, a cselekmény elkövetésének időpontja az ellenforradalom dúlásának ideje. Ez a két körülmény pedig egész más megvilágításba helyezi Nagy István bántalmazását, mintha az pl. 1952 decemberében történt volna. Úgyhogy a bíróság nézete szerint Nagy István sértettet nemcsak begyűjtési megbízottként elkövetett vélt, vagy tényleges törvénysértése miatt bántalmazták, hanem elsősorban azért, mert úgy gondolták, hogy a népi demokratikus államrend úgysem képes az adott időpontban Nagy István személyét megvédeni. Ilyen megvilágosítás mellett a bíróság úgy látta, hogy megvalósult az izgatás bűntette.

5 Felvetődhet az a kérdés, hogy az izgatás bűntette mellett megállapíthatóe külön a hatósági közeg elleni erőszak bűntette. A Btá. 57. § 1. bekezdésére figyelemmel ezt a kérdést igenlően kellett eldönteni. A Btá. 57. § 1. bekezdése csak annyit mond, hogy ha ugyanannak az elkövetőnek egy, vagy több cselekménye több bűntettet valósít meg, a büntetést valamennyi bűntettért egy büntetésbe foglalva kell kiszabni. Ebben az általános meghatározásban pedig kétségkívül belefér [így] az izgatás és a hatósági közeg elleni erőszak bűntette is, pláne belefér, ha figyelembe vesszük, hogy a hatósági közeg elleni erőszak bűntetténél egy bizonyos többletre is van szükség, jelen esetben a bosszúból történő bántalmazásra, mivel Nagy Istvánnak a begyűjtési megbízotti minősége már évekkel azelőtt meg-