Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

Károly tanúval az élükön Kiss János XIII. r.-höz rohantak, tőle a kötelet elvették, majd az öngyilkos XI. r. Herczeg Imre kezébe is került a kötél, aki egyedül, vagy mások segítségével - de az megállapítható nem volt -, a sértett fejére próbálta húzni a kötélből a kialakított hurkot, ez azonban nem sikerült, mert Nagy István, mivel az ütések elsősorban a fejét érték, védőleg a feje felé emelte a kezeit és így a kezei miatt nem sikerült a hurkot a nyakára rátenni. Közelebbről meg nem állapítható módon a kötél XII. r. Sebestyén András vádlotthoz került, aki a kötelet, ráhurkolta a sértett egyik lábára, azután meghúzta, a sértett elesett, pár métert húzták a földön, eszméletét veszítette, közben olyan kiáltások is hangoztak el, hogy fel kell akasztani, és hogy mindegy az, ha a lábával is megy felfelé, csak menjen. Látva Nagy István megverését, pár józanabb egyén elszaladt a tanácsházához és közölte az esetet az akkori „forradalmi tanács" elnökével, Hegyesi Jánossal, és ugyancsak utána küldtek Fekete Imre elnökhelyettesnek is, akik a helyszínre siettek. A földön fekvő Nagy Istvánt felemelték, csitították a felhevült tömeget, levették sértett lábáról a kötelet, bevezették a tanácsházához, lefektették, orvost hívtak, és a tanács kocsiján későbbi időpontba[n] elküldték a lakására. Az iratoknál 9. sorszám alatt elfekvő orvosi bizonyítvány szerint Nagy István sértett ez alkalommal a következő sérüléseket szenvedte: jobb arcfél egyöntetűen duzzadt, szederjes-vörhenyes, elszíneződött, jobb szem bevérzett. Jobboldalt VII. és VIII-ik borda részletes [így] törése röntgenvizsgálat nélkül is megállapítható volt. Testszerte számtalan, sok ökölnyi-tenyérnyi nagyságú vörhenyes-szederjes duzzanatok láthatók. Dr. Esztergály Szörény orvos szakértő szakvéleménye szerint Nagy Istvánnak az orvosi bizonyítványban írt sérülései közül a bordatörések 20 napon túl gyógyulnak, és ezek minden valószínűség szerint a földön fekvés alatti rúgásoktól keletkeztek, míg a többi sérülései 8 napon belül meggyógyultak. A lábbal felfelé való akasztás egy 50 év körüli személynél pillanatok alatt is halált eredményezhet, de általában a tartósan fejjel lefelé való lógatás halált eredményez, ehhez egy negyedórai idő is elegendő. Ha a fejjel lefelé lógatott személynek érelmeszesedése, magas vérnyomása, vagy valamilyen szívér megbetegedése van, a rögtöni halál is bekövetkezhetik. Kötéllel a kövesúton történő húzás is okozhat halált, ha az illető személy az eszméletét elveszítette, és ösztönösen nem bírja fejét kissé felemelni, ugyanis ez esetben az úttesten lévő, illetve abból kiálló kisebb-nagyobb kiemelkedések olyan agyi sérüléseket okozhatnak, amelyeknek következményeképpen a halálos eredmény is beállhat. A bűnjelkötél akasztásra alkalmas. E) Füzesgyarmaton 1956. október hó 29-én a Nagy István megverése után sem csillapodtak a kedélyek. Moskovitz Izidor a füzesgyarmati földművesszövetkezet pénztárosa volt. Nem volt elég pénz a pénztárban, és az ügyvezető délelőtt 9 óra körül átküldötte a földműves-szövetkezet ruházati boltjába, hogy hozza el onnan a rendelkezésre álló pénzt, hogy az esedékes kifizetéseket tudják teljesíteni.