Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

„B-listára"került, azaz a kommunisták számára nemkívánatos személyek közé és elbocsátották. 1956-tól ügyvédként működött. Amikor 1956. október 27-én a forradalmi bizottságot még a párt és a népfront helyi szervei akarták összeállítani, a vádlottat is jelölték. Már majdnem sikerült a manőver, amikor Uhrin kifogásolta Endrőd legtekintélyesebb gazdája, Vaszkó Mihály - korábban kisgazda országgyűlési képviselő - meg nem hívását. Az események - áll a vádiratban - kikerültek apán és a népfront hatásköréből, a forradalmi bizottság elnöke Vaszkó lett, Uhrin pedig a bizottság titkára. E minőségében elzavarta a volt begyűjtési előadót, elrendelte az MDP helyiségének bezárását. A megyei bíróság 1957. december 16-án a vádlottat felmentette, mivel a vádirat egy pontja sem igazolódott be: dr. Uhrin a forradalmi bizottság szervezésénél csak arra ügyelt, hogy a parasztság képviselete nagyobb legyen (50%); Vaszkó Mihály köztiszteletben álló gazda és országgyűlési képviselő volt, 1945 előtt antifasiszta nézetei miatt internálták; a forradalmi bizottságnak tagja lett pl. Koloh Imre párttitkár: az 50 fős bizottság 40%-ban kommunistákból tevődött össze, azaz lényegében a népfront-terv valósult meg, korrekciókkal. November 8. után a forradalmi bizottság nem ülésezett, átadta a hatalmat a tanácsnak, addig pedig rendet és békét biztosított a faluban. November 8. után a párttitkár is, sőt még a gyomai karhatalmi parancsnok is megköszönte a forradalmi bizottság munkáját! -Az ügyészi vádirat ennek fényében minősíthetetlen, a „bosszút mindenáron" alapján készült. A felmentett vádlott 9 hónapot töltött közbiztonsági őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban... 271. Gyula, 1957. október 4. Megyei ügyészi vádirat az endrődi Balogh Elek ügyében Kivonat a 2 oldalas tisztázatból, melyet Harangi János és Oláh László ügyészek írtak alá; az iraton szerepel az ügyészség pecsétje is. - BéML - B. 81311957. A vádlott kiskereskedő volt, 1951-ben bezárt, 1954-ben ismét kinyitott, majd 1957-ben bezárt tőkehiány miatt. Szociáldemokrata volt, a párt titkára, majd a pártegyesülés (1948) után „párttagságát elhanyagolta". 1956. október 28-án tagja lett a forradalmi bizottságnak, beszédet is mondott, egyetértve az ifjúság követeléseivel, elítélve a kommunista terrort. Hozzáfogott az SZDP szervezéséhez. November 10. után a Kádár-kormányt nem ismerte el, a vb-elnököt pedig lemondásra kérte. A vádirat „elfelejtette" azt, hogy a vádlott 1948-49-ben, egy ideig a pártegyesülés után, az endrődi MDP szervezet titkára volt s párttagságát azért „hanyagolta" el, mert igen sokat dolgozott más településeken. A forradalmi (nemzeti) bizottságban végig mérsékelt és megbékélésre ösztönző volt. 1956. november 4-én, a Kádár-kormány nyilatkozatát hallva 10 pontos kiáltványt szerkesztett, amely valóban azzal kezdődött, hogy az október 23-i forradalom alapján áll; ezt követően kijelentette, hogy