Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

az ott tartózkodó tanácstagok egyikét elküldte P. Nagy Mihály községi párttitkárért, és miután az megérkezett, vádlott felhívta P. Nagy Mihályt, hogy közölje a községi tanács vb-elnökével és -elnökhelyettesével, hogy a továbbiakban nincs szükség rájuk, mert a nép nem kívánja őket. Miután közben Tóth Mihály vb-elnök is megérkezett, vádlott ahhoz olyan kijelentést intézett, hogy „na Miska, neked most lejárt az időd, a nép úgy akarja, hogy a helyed add át másnak". Tóth Mihály vb-elnök e felhívás után lemondott a vb-elnöki tisztségről. P. Nagy Mihály községi párttitkár ekkor maga is bejelentette a jelenlévők előtt, hogy ő is lemond a párttitkári funkciójáról. Vádlott ekkor kijelentette P. Nagy Mihály községi párttitkárnak, hogy „nem, te ezt nem teheted meg, mert neked továbbra is maradnod kell a helyeden". 1956. október 28. napján Burján Gyula tanár és néhány társa nagygyűlést hívott össze a községi tanácshoz, ahol megválasztották a „forradalmi tanácsot". A gyűlésen részt vevő vádlottat akarták megválasztani a „forradalmi tanács" elnökének, azonban az ezt a tisztséget nem vállalta. Ezután Burján Gyula tanárra esett a választás, s ő lett a „forradalmi tanács" elnöke. A megalakult „forradalmi tanácsba" azonban vádlottat is, mint tagot beválasztották. Vádlott a későbbiek során is tagja maradt a „forradalmi tanácsnak", sőt mint nemzetőr is teljesített fegyveres szolgálatot és igyekezett biztosítani a maga részéről azt, hogy a községben tettleges bántalmazás senkit se érjen. A „forradalmi tanácson" belül különösebb tevékenységet, illetve ellenforradalmi magatartást bizonyíthatóan nem tanúsított. [...] [...] A Békés Megyei Ügyészség vádlottnak a sztrájk folytatásával kapcsolatos tevékenysége miatt emelt vádját Pálfi Zsigmond tanúnak a nyomozás során tett vallomására alapította. Pálfi Zsigmond tanú a bizonyítási eljárás során, szemben a nyomozati eljárás során tett vallomásáról készült jegyzőkönyv tartalmával, határozottan kijelentette, hogy a kisiparosok gyűlésén sztrájkkal kapcsolatos kérdésekről nem volt szó, arról vádlott sem beszélt. E tanú állítása szerint a vádlott a „forradalmi tanács" előtt sem beszélt a sztrájk felvételéről, vagy annak folytatásáról, hanem Burján Gyula volt az, aki ilyen értelmű kijelentést, illetve javaslatot tett a „forradalmi tanács" előtt. Ugyancsak ez a tanú vallott a nyomozás során, hogy a vádlott a kisiparosok gyűlésén a kisiparosok 12 éves elnyomásáról és egyebekről beszélt. A bizonyítási eljárás során történt kihallgatása alkalmával azonban ezt a vallomását is visszavonta és kijelentette, hogy a vádlottnak ilyen kijelentéseiről nem tud. [...] [...] E tanúk közül P. Nagy Mihály a bizonyítási eljárás során a nyomozati vallomásának ezt a részét visszavonta és határozottan kijelentette, hogy a nemzetőrök az ő saját kérésükre őrizték az ő lakásukat, hogy megvédjék őket az esetleges támadásoktól. Egyébként ugyanezt mondotta el P. Nagy Mihályné is, aki határozottan kijelentette, hogy ő kérte fel vádlottat, hogy nyújtson nekik segítséget.