Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

vagy a komonizmust említi, azonnal szagasák ki. Kijelentette továbbá azt, hogy ától a naptól kezdve a szocializmust a gyermekek előtt mégse említsék többet. A hitoktatás és a templomba járást kötelezővé tette, és kötélzete a tanítókat, hogy vasárnap és ünnepnapokon minden pedagógus és iskolás gyereket ott akar látni a templemba.

3 Október 29-én du. 3-4 óra között autóbuszon érkeztek ellenforadalmárok Dombegyházáról, és a forradalmi tanács elnökével és egyes tagjaival kivonultak a temetőbe és a Szovjet sírokat szétrombolták. Szétrombolás után utasította Puskás Géza a temető őrt, hogy mindenszentek napjára a földet és egyéb tégla romokat tüntessen el és a földel egyenlővé tegyen, hegy nyoma se maradjon a Szovjet sír emléknek. A községi tanács dolgozói október 30-án reggel bementek dolgozni. Majd Puskás Géza eréjessen felhívta a tanács dolgozóit, hogy a kulcsokat adják le neki, mert tovább a munkát végezni nem kell. Majd másnap adjanak át mindent, mert O aznap nem ér rá, addig a kulcsokat lezárta egy borítékba. A tanács dolgozóit ezzel elküldte. A forradalmi tanács működése alatt a tanácsháza ajtaja tárva nyitva volt, az irodákat a forradalmi tanács tagjai foglalták el. Az irodai felszereléseket megrongálták és elvesztek több tárgyak, az írógépeket úgy megrongálták, hogy csak teljes kijavítással lehetett azután használni. A forradalmi tanács felállította a nemzetőrséget. A nemzetőrség tagjai 15-18 éves fiatalkorúak voltak. A szolgálatra kioktatást egyáltalán nem tartottak, és így fordult elő az a baleset is Juhász Gáboral, aki reggel még szürkületbe indult dolgozni, hogy rálőtt Forgács Zoltán vadászfegyverrel és eltalálta a kezét, majd ennek következtében két uját le kelett vágni. Ami nagy hátránya neki, mert zenész volt és most már muzsikálni nem tud. A felelősség a forradalmi tanácsot terheli. A forradalmi tanács végül már nemzetőrségi tagokat nem kapott, mert a fiatalok megunták, és komoly emberek nem voltak hajlandók őrségbe menni. Egésznap a hangoshíradóval hívták fel a lakosságot, hogy jelentkezzenek nemzetőrségi tagoknak de eredmény nem volt. A forradalmi tanács nov. 4-ig a tanácsházánál tartózkodott, etől a naptól kezdve a tanácsházánál senkisem volt 4-5 napig, majd a forradalmi tanács, illetve Puskás Géza látva azt, hogy a Szovjet és a magyar forradalmi erők a községbe nem mutatkoznak, újra vérszemet kapott és vissza szivárgott a tanácsházához. A Forradalmi Munkás Paraszt Kormány rendelete a községi tanács dolgozói nov. 9-én elkezdték a munkát, de ebben meg akarta gátolni őket Puskás Géza azzal az indokkal, hogy úgy sincs munka, majd ha lesz, akkor fog szólni. Számított ugyan is arra, hogy mégis az ellenforadalom fog győzni. A foradalmi tanács elnöke és Juhász János tárgyalták, hogy a kisgazda pártot megalakítják a községi MDP helyiségébe, tehát nyilvánvaló, hogy szándékuk az volt, hogy a Pártot szétrombolják. A foradalmi tanács elnöke nem volt abban bele nyugodva, hagy megválasztása nem végleges, így mindenáron arra törekedett, hogy megválasztása vég-