Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

Édesapja nem törődött vele, így korán nevelőszülőkhöz került, akik 5 hold juttatott földjükön gazdálkodtak. Vádlott 8 általános iskolát végzett, igen értelmes, jó szellemi képességű ember. Terhelt az iskoláinak elvégzése után először nevelőszülei háztartásában dolgozott, majd kőművesszakmát tanult. Utána 1953ban a Békéscsabai Mélyépítő Vállalathoz került. Fél év technikumot végzett, majd visszament nevelőszüleinek Doboz községben lévő háztartásába. Később ismét megunta az otthonlétet és Tatabányára ment csillésnek, onnan pedig Budapestre ment. Ezután 1956-ban ismét nevelőszüleihez került vissza, akikkel együtt azután 1956-ban belépett a dobozi Petőfi Tsz-be. Vádlott, mint tsz-tag, ott is kőművesként dolgozott. Ilyen előzmények után történt, hogy nevezettet 1956 júniusában behívták a debreceni [...] műszaki kisegítő alakulathoz (bányász), onnan pedig néhány hónap múlva a miskolci [...] ugyanilyen alakulathoz került. Egységénél bányász munkára volt beosztva.Vádlott itt teljesített szolgálatot egészen az 1956. októberi eseményekig, amikor az ő egysége is, mint a többi műszaki kisegítő alakulat, szintén feloszlott és ő az októberi események idején hazakerült, Doboz községbe. Vádlott az alakulatától ekkor még nem lett leszerelve, csak ideiglenes elbocsátó levelet kapott, úgyhogy cselekményét még mint tényleges, de tartós szabadságon lévő katona valósította meg, így nevezettel szemben emiatt és a dobozi elkövetési hely folytán a szegedi katonai bíróság bír hatáskörrel és illetékességgel. Vádlott a rövid otthon tartózkodása után az ellenforradalom időszakában nyomban bekapcsolódott Doboz községben a közéletbe. Az egyébként csendes, szótlan, visszahúzódó ember nyomban hangadóvá vált, felvette a kapcsolatot a helyi forradalmi tanáccsal, oda bejáratos lett és emellett úgy viselkedett, olyan feltűnő hangadó magatartást tanúsított, hogy teljesen magára terelte a figyelmet. A községben már kezdték a hangadók közé sorolni. Első ténykedése rögtön a Petőfi Tsz ellen irányult, először is néhány személy jelenlétében, saját lakásán határozottan hangot adott annak, hogy a tsz-t fel kellene oszlatni, vagy ha nem, hát új vezetőséget választani. Azonban ekkor még konkrét elhatározásra nem jutottak, mert a jelenlévők nem értettek vele egyet. Felvetette vádlott azt is, hogy új szabályzat is kellene a tsz-nek. Vádlott 1956. november 3-án megjelent a tsz irodájában, ahol Sz. Szabó Sándor tsz-elnökkel közölte, hogy a forradalmi bizottságnak az a határozata, hogy a tsz-ben is „munkástanácsot" kell választani. Ugyanakkor vádlott több budapesti hírlapot is mutogatott, amelyeket ő saját maga hozott Békéscsabáról. Megmutatta az egyik lap azon cikkét, miszerint a tsz-ben is kell „munkástanács", valamint a lapban lévő 12 pont követelést is értelmezgetni kezdte, egyszóval vádlott igen rajta volt, hogy a tsz vezetőségének hatáskörét megtörve, a ottani viszonyokon változtasson. Ennek hatására és a helyi községi forradalmi tanács nyomására össze is hívták még ugyanezen nap a délutáni órákban a tsz-közgyűlést, ahol vádlott már nagy agresszivitással szólította fel a munkástanács megválasztására a tsz tagjait, külön kihangsúlyozva, hogy abba kerüljenek bele a „forradalmi ifjúság hős képviselői" is, akik harcoltak a „forradalomért". Amikor pedig a helyzet