Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

jelen lévő Domokos László I. r. vádlott átadott egy vadászpuskát Molnár Sándornak. Ezután kb. 20-25 fő, köztük Z. Szabó és Molnár Sándor XIV r. vádlott fegyverrel ellátottan, éjfél után 2 óra tájban megjelentek a Petőfi Tsz tanyaközpontjában és a kazlakat, ólakat és istálókat [így] Tóth Károlyt keresve átkutatták, de a keresett személyt nem találták, s így mindannyian a tsz-központból eltávoztak. Ezután még a lakására is elmentekTóth Károlynak, de ott sem találták, s így onnan is eltávoztak. 16. December 10-én, a reggeli órákban Molnár Sándor XIV r. vádlott. Bácsi Imre és Lőrinczi Dezső nemzetőr társaságában, felfegyverkezve elmentek Toldi és Kereső nevezetű vadászokhoz és azoktól a vadászfegyverüket a rendőrségre bevitték anélkül, hogy az elhozott fegyverekről a tulajdonosainak bármiféle elismervényt is adtak volna. 17. Az ellenforradalmi tanács rendelkezése folytán kb. december 8-ig a vadászok a fegyvereiket bevitték a rendőrségre, kb. 15-16 db-ot, s kb. 100 db töltényt is. [...] [...] 18. December 10-én a délelőtti órákban Domokos László I. r. vádlott a tanácsháza udvarán kb. 100 fő előtt elszavalta a saját szerzeményű, ellenforradalmi jellegű versét, amelynek visszatérő refrénje: „Kádár János nem kormányunk", majd kijelentette, hogy ha valami baj van, úgy az utcabizalmiak és a harang félreverése által mindenki értesítve lesz. (Oré Mihály és Kárnyáczki Elek vallomása.) [...] [...] 20. Az 1956. december 6-tól decemberi0-én este bekövetkezett eseményekig valami feszültség érződött a levegőben, a község lakossága nyugtalanul járt-kelt az utcákon, főleg a tanácsháza udvarán állandóan kisebb-nagyobb csoportok verődtek össze. A tanácsháza kézbesítői szobájában, valamint a rendőrőrs helyiségében is állandóan nagyszámú csoportok tartózkodtak, ott italoztak, kártyáztak, beszélgettek. A rendőrőrs helyiségében a vadászoktól leadott, illetőleg beszedett fegyvereket egy elzáratlan szekrényben, meg annak támasztva tartották, a töltények pedig a szekrény tetején voltak szabadon, így azokhoz, aki éppen akart, könnyen hozzájuthatott, annál is inkább, mert a helyiségben nem csak népőrök tartózkodtak, hanem mindenki, aki éppen oda bement. Almási István III. r. vádlott, aki 1956. XII. 7-től, amikor is Nagy Ferenc rendőr t. őrmestert a község elhagyására kényszerítették, a népőrség parancsnokaként szerepelt, bár látta a rendőrőrsön uralkodó fegyelmezetlen állapotot, és mint hosszabb ideig katonai szolgálatot teljesített személy, tisztában volt annak helytelenségéről [így], mégis még meg sem kísérelte, hogy az állapoton valamit is változtasson, semmit sem tett, hogy a rendet némileg helyreállítsa, s némi fegyelmet valósítson meg a rendőrőrsön (pl. idegen személyeknek a helyiségbe való belépésének megtiltása révén), vagy a népőrök körében.[...] [...] Domokos László, miután Gyuláról hazaérkezett, megvacsorázott, majd felment a tanácsházára, ahol is közölték vele, hogy időközben Gyomáról telefonon közölték, hogy a községbe karhatalmi alakulat érkezik. Erre Domo-