Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

1948-tól az ellenforradalmi eseményekig párttag volt és tagja volt a dobozi községi pártbizottságnak is. Almási István III. [r.] vádlott édesapja uradalmi gazdasági cseléd volt, az első világháborúban hősi halált halt. A vádlott is mint mezőgazdasági munkás dolgozott egészen 1937-ig, amikor is bevonult katonai szolgálatra. Leszerelése után ismét mint mezőgazdasági munkás dolgozott. 1940-ben újra behívták katonai szolgálatra, és 1942-től 1945-ig mint továbbszolgáló őrmester teljesített katonai szolgálatot. Vádlott édesanyja a felszabadulást követően 3 hold földjuttatásban részesült, azonban ezt átadta vádlottnak, s így vádlott ezt a 3 hold földet, valamint még 4 és fél hold bérelt földet művel. Vádlott közel egy év óta van előzetes fogva tartásban, s ezen idő alatt a börtönbeli munkahelyén - a kosárfonó műhelyben - jó munkát végez, amiért több alkalommal különböző kedvezményekben részesült. Sarkadi István IV r. vádlott szülei különváltan élnek, apja 2,5 kat. hold juttatott földön gazdálkodik, hatan testvérek, akik közül az egyik önálló földműves, a többi testvérei még iskolások. 1957. május haváig - amikor is tényleges katonai szolgálatra vonult be - a vádlott volt a család kenyérkeresője. Vádlott 1955-ben keletkezett agyhártyagyulladásos megbetegedése következtében több alkalommal is kórházi idegosztályi kezelés alatt állott. Réda István V r. vádlott apja uradalmi gazdasági cseléd volt. Szülei a vádlott 1 éves kora óta különváltan élnek. A felszabadulás előtt a vádlott is az uradalomba járt dolgozni. A felszabadulás után pedig mint mezőgazdasági munkás kereste a kenyerét, majd miután traktorvezetői tanfolyamot végzett, 1957 nyaráig a dobozi gépállomáson dolgozott, azonban jelen ügyből kifolyóan a gépállomás munkaviszonyát felmondás útján megszüntette, azóta mint alkalmi munkás dolgozik. 1952-ben a gyulai járásbíróság társadalmi tulajdon hanyag kezelése bűntette miatt 8 hónapi börtönre ítélte, azonban kegyelem folytán mentesült a büntetés letöltése alól. 1945-től 1947-ig MKP-tag volt, azonban tagdíjfizetés elmulasztása miatt a pártból kizárták. Molnár Mihály VII. r. vádlott apja szintén uradalmi gazdasági cseléd volt, s az első világháborúban hősi halált halt. így vádlott már 12 éves korától mint uradalmi gazdasági cseléd kényszerült kenyeret keresni. 1934-ben megnősült, s ezt követően is az uradalomban dolgozott napszámosként. A felszabadulás után 4 hold földjuttatásban részesült, s jelenleg is ezen a földön gazdálkodik, s ennek jövedelméből tartja el 5, még kiskorú gyermekét. 1947-ben hatósági közeg elleni erőszak büntette miatt 15 napi fogházra ítélték. 1952-ben pedig társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás bűntette miatt 4 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre és 800 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság, amely büntetése azonban utóbb kegyelem alá esett. Fekete László VIII. r. vádlottat a születése után a 14 éves édesanyja gyermekmenhelybe adta, ahonnan 1 éves korában nevelőszülőkhöz került és 12