Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

243. Doboz, 1956. november 19. Óré János vb-elnök beszéde a községi forradalmi bizottság előtt Tisztelt Bizottság! Rövid pár nap választ el bennünket attól a nevezetes 24-étől, amikor ugyanis egy hónapja kitört a forradalom, és még ez ideig sem tudott a kormány rendet teremteni. Noha mindent elkövetett a rend, nyugalom helyreállítása érdekében. Joggal kérdezhetjük tehát, mi gátolja a kormány erőfeszítéseinek körülményeit [így] akkor, amikor ugyanis a kormány igénybe vette a szovjet hadsereg támogatását is. Hogy erre a kérdésre kimerítő választ kapjunk, visszapillantást kell, hogy vessünk az utóbbi évtized társadalmi rendszerének hibáira, mi az erőszak, a jogfosztás és a terrorban nyilvánult meg [így]. Nem nehéz tehát a feltett kérdésre válaszolni, mert az a rendszer, amely szuronyokra támaszkodik, nem lehet hosszú életű, mert hiányzik belőle a szív és a lélek, a józan ész. Vagyis politikai nyelven jog, függetlenség és szabad sajtó, amik táplálják és éltetik a társadalmi rend fejődését. Tisztelt bizottság, levonva tehát politikai következtetéseinket, joggal állapíthatjuk meg, hogy a XX. pártkongresszus óta

1 eltelt idő termelte ki a forradalmat, illetve siettette annak kirobbanását. Mert hiszen, aki rádiót hallgat és újságot olvas, az előtt már világosan bontakoztak ki a körvonalai ennek a súlyos állapotnak, amibe hazánk került. Mert amikor már egy társadalmi rend írói és tudósai pálcát törnek a rend felett, az már nem kevesebb, mint halálos ítélet a rendszer felett. Mert mint ahogy szokás-mondás: a tudás hatalom, mindent el lehet az embertől venni, csak éppen a tudást nem, ami a hatalmat jelenti. Arról külön nem beszélek, hogy a parasztság milyen előnyöket élvezett, mert hiszen mindenki a saját bőrén tapasztalta. Azonban beszélnem kell arról, hogy a budapesti munkások és az értelmiség hogyan lett támogatója a forradalomnak, egyszerűen azért, mert a Rákosi és Gerő ténykedései szembeállították. [...] [...] Tisztelt Bizottság! Természetes tehát, hogy ezek az akciók kiváltották a reakciót a munkásokból és az értelmiségiekből. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a kirobbant forradalmat nem támogatták szélsőjobboldali elemek is, de ugyanakkor a szélsőbaloldal is, ami még nálunk is érezteti a hatását. Célzok itt az utóbbi napokban a falakra firkált legocsmányabb jelszavakra. Ami arra enged következtetni, hogy jellemtelen elemek meg akarják zavarni a község nyugalmát, és ezen keresztül szembeállítani a lakosságot a forradalmi tanáccsal. [...] [...] A demokráciához vezető út göröngyös. És nem jutunk el minden zökkenő nélkül, de ha ez a bizottság, minden egyes tagja tisztában van azzal a magasztos feladattal, amit vállalt, akkor meg vagyok győződve, kisebb zökkenő