Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

döntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettének kivételével a többi vádpontban bűnösségét beismerte. Védekezésére azt adta elő, hogy az ellenforradalmi idők alatti magatartása miatt eljárás megindításától tartott, s miután arra gondolt, hogy ha az ügyvédi kamarából kizárják, más szellemi foglalkozást sem vállalhat, egészségi állapota miatt viszont fizikai munkára alkalmatlannak érezte magát, végső elkeseredésében szánta el magát családja és az ország területének elhagyására. [...] [...] Az ügyészség vádat emelt a vádlott ellen a BHÖ 1. pont 2. bekezdésébe foglalt, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt is azért, mert 1956 októberében, illetve az ellenforradalom időszakában, mint a dévaványai forradalmi bizottság elnökhelyettese, s mint a forradalmi bizottság által a nemzetőrség feletti felügyelettel megbízott személy arra törekedett, hogy a községben lakó valamennyi volt csendőrt a nemzetőrségbe toborozza és felfegyverezze, melyre utasítást is adott a nemzetőrség tagjainak. Ezen kívül ellenforradalmi röplapot készített, s annak sokszorosítására is kísérletet tett. A tárgyaláson kihallgatott dr. Bakó Péter tanú javaslatára választották meg 1956 októberében a vádlottat a forradalmi bizottság elnökének helyetteséül. Egyébként a forradalmi bizottság elnöke maga a tanú volt. A forradalmi bizottság munkájába a vádlott csak később kapcsolódott be, és mindig a törvényességet igyekezett megóvni. Nagy József tanú vallotta, hogy abban az időben, amikor a vádlottat a forradalmi bizottság elnökhelyettesévé választották, a nemzetőrség már működött Dévaványán, s annak két csendőr tagját nem a vádlott szervezte be. A forradalmi bizottság azzal bízta meg a vádlottat, hogy mint volt katonaember ellenőrizze a nemzetőrséget. A vádlott minden tevékenységével a törvényes rendet igyekezett megszilárdítani, emiatt kétszer is megtámadták, és azzal gyanúsították, hogy a kommunistákkal összejátszik. A forradalmi bizottság tagja volt Azari János tanú is, aki arról számolt be, hogy a forradalmi bizottság utasítása szerint a nemzetőrségbe katonaviselt embereket kellett beszervezni. Győrfi Sándor tanú arról beszélt a tárgyaláson, hogy jelen volt annakidején a Gyapjúértékesítő Vállalat munkástanácsának megválasztásánál, amelyik gyűlést a vádlott vezette le. A vádlott igyekezett a vállalat dolgozóit a sztrájkról lebeszélni. [...] [...] A fent kifejtettekből kitűnően a bíróság nem találta megnyugtatóan bizonyítottnak a vádlottnak a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvételét, következésképpen a bűncselekmény miatt ellene emelt vád alól a Bp. 180.§ a.) pontja értelmében, bebizonyítottság hiányában felmentette. [...] [...] Dr. Marjay Tibor s. k., Az aláírásban akadályozott: a tanács elnöke Halász Béla és Hegedűs Zsigmond ülnökök helyett is: Dr. Marjay Tibor s. k., a tanács elnöke