Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

[...] Bánszki Pálné s. k. dr. Papp Sándor s. k. Lőrincz János s. k. ülnök, tanácstag felr. jb. elnök, a tanács elnöke ülnök, tanácstag Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal - BéML - B. 790/1957. Érdekes és tanulságos a pertestben található rendőrségi, illetve bírósági vallomások, tanúvallomások áttekintése. A rendőrségen egyértelműen a félelem légköre uralkodott; ottani vallomásaikat a vádlottak és a tanúk egy része is a bíróságon megmásították, itt-ott utalva is arra, hogy a rendőrségen kényszer hatása alatt vallottak. Kádast 1957. május 23-án tartóztatták le, rendőri kihallgatása július 11-én kezdődött. A vallató tiszt minden neki nem tetsző választ visszautasított, illetve nem fogadott el. A kihallgatok azzal operáltak, hogy tanúvallomásokkal „igazolták"prekoncepciójukat, s e vallomásokra utalva utasították el a vádlottak védekezését. Jellemző, hogy Földi Katalin tanítónő a rendőrségen keményen vádolta Kádast, miszerint az ifjúságot a szovjet hadsereg elleni harcra buzdította, ám ezt a bíróságon nem említette, sőt kijelentette, hogy Kádas ellenezte, hogy a fiatalok ellenálljanak, a tankok ellen menjenek. A vallomások ellentmondásossága, kuszasága alkalmat adott az ügyésznek arra, hogy azt emeljen a vádiratba, amit akar. Kádas a rendőrségen sok mindent elismert, pl. azt is, hogy ellenállásra buzdított, a vasúti sínek felszedését is szorgalmazta - ezeket a bíróságon visszavonta. A tanúk sora vallott a rendőrségen Kádas ellen (agyon akarta lövetni a kommunistákat, ő osztotta ki a búzát, nem ismerte el a Kádár-kormányt), Kádas a reménytelen helyzetben igyekezett ellentmondani. Többen állították, hogy Kádas kezdeményezte a kommunisták, tanácsi vezetők letartóztatását. Bencsik András volt nemzetőrparancsnok is ezt vallotta, ám a bíróságon pont az ellenkezőjét: Kádas védte meg pl Temesi vb-titkárt, s csak azért őriztette, hogy baja ne essen. Bencsik a bíróságon utalt arra is, hogy a letartóztatottakkal igen emberségesen bántak. A rendőrségen Kádas erősen vádolta Oláht, dr. Fehért és Tárnáit is, utóbbit még azzal is, hogy 1956. december 6-án a néma tüntetést Horthy Miklós névnapja alkalmából szervezte... (amibőlpersze egy szó sem volt igaz, a kihallgató rendőrtiszt adta e szavakat a szájába. Ismeretes, hogy a néma tüntetést országszerte megrendezték). Tarnai is keményen vádolta Kádast a rendőrségen - pl. azzal, hogy a leváltott tanácsi vezetőkkel kíméletlen volt (ez sem bizonyosodott be). Földi Katalint azzal vádolta, hogy a gazdakörben előadásában szidalmazta az 1956. október előtti agrárpolitikát s azt, hogy a parasztokat mindenükből kiforgatták. Szluka András rendőr törzsőrmester életveszélyesen vádolt: Kádas arra uszított, hogy a forradalmi tömeg fegyverezze le a rendőröket és lője őket agyon... Ezt a bíróság sem vehette komolyan. A bíróságon (1957. december 16-án) Kádas azt állította, hogy nem uszított soha, a volt vezetők leváltását nem kezdeményezte, sőt jelezte, hogy szakemberek kellenek a forradalmi tanács mellett is. Kijelentette, hogy a rendőrségen kényszer alatt vallott. Soha nem akart fegyverrel ellenállni, nem akart síneket felszedetni, a búzaszétosztásnál kezdetben jelen sem volt, a december 6-i tüntetésen sem voltjelen - (ezt is csak kényszer alatt „ismerte be"a rendőrségen). Tarnai és dr. Fehér Kádas szerepét enyhíteni próbálták a bíróságon. A kommu-