Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

re levő Károly-majorban lévő raktárból is. Ilyen módon közel 31 vagon búzát osztottak szét a lakosság között, több mint 86 000 Ft értékben. A későbbiek folyamán a vállalat felszólította a lakosságot, hogy az elvitt búzát vagy természetben szállítsa vissza, vagy annak ellenértékét fizesse meg. A vállalat több száz pert volt kénytelen folyamatba tenni, mert ezen felhívásra csak igen kevesen térítették meg tartozásukat. A lefolytatott perekből megállapíthatóan a vállalatot ért kár megtérül. Köszönhető ez ifj. Földi István azon intézkedésének, hogy pontos névjegyzéket fektetett fel azokról, akik búzát vittek el a raktárból, feltüntetve azon, hogy ki milyen mennyiséget vitt el, és saját kezűleg íratta alá azokkal, akik vittek búzát. 1956. november 5. napján Lengyel János, aki gerendási lakos, de a csorvási telepen dolgozik, megkérdezte ifj. Földi Istvánt, hogy a gerendásiak hol kapnak búzát, mire ifj. Földi azt mondotta, hogy a gerendási raktárban levő búzát kell szétosztani a lakosság között. Lengyel János vissza is ment Gerendásra, és ott a helyi forradalmi tanácstól kapott írásbeli utasítás alapján a raktáros Tóth István a búza kiosztását - ifj. Földi üzenete alapján - végre is hajtotta, és összesen 259 q búzát osztott szét, aminek nagy része azonban a tárgyalásig visszakerült a vállalathoz. Oláh Mihály vádlott utasítására ifj. Fajó János vádlott 1956. november hó 4. napján a délutáni órákban megjelent a rendőrség csorvási őrsén és ott a könyvtárban levő összes könyveket - tekintet nélkül arra, hogy azok szépirodalmi, vagy pedig ideológiai tárgyúak voltak - kihordta az udvarra, ugyanide vitte ki az őrsön található Lenin-, Sztálin- és Rákosi-képeket is, majd felgyújtva elégette azokat. Ugyancsak összetörte az őrs tulajdonát képező Szabadság-szobrot is s ezen cselekményével a társadalmi tulajdonban 3126,70 Ft kárt okozott. Oláh Mihály II. r. vádlott 1956. november 4. napja előtt is, de főleg november 4. napja utáni időben több alkalommal megjelent a csorvási Szabadság, Vörös Csillag Termelőszövetkezetekben, ahol a tagságot arra igyekezett rábírni, hogy oszlassák fel a termelőszövetkezetet. Mindkét helyen elmondott beszédében Oláh Mihály kijelentette, hogy a tsz tagjai eddig nem is cselédek, de rabszolgák voltak. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos rendelkezésére vonatkozóan Oláh Mihály a Szabadság Tsz-ben azt a kijelentést tette, hogy „még hisznek annak a piroskönyves csirkefogónak". Ugyanakkor, hogy mi lesz azokkal a kilépőkkel, akik föld nélkül mentek be annak idején a tsz-be. Oláh Mihály kijelentette, hogy azok is kapnak földet, mert lejárt a nagyüzemi gazdálkodás ideje és mostantól fogva az egyéni termelés érvényesül majd. A Vörös Csillag Tsz-ben Oláh Mihály a zárszámadással kapcsolatos közgyűlésen volt kint 1956. december hónapban. Amikor a tsz elnöke,"Varga György a beszámolót megtartotta, Oláh kijelentette, hogy a tagság ne higgyen Varga Györgynek, mert ha hisznek neki, akkor a tsz soha nem fog feloszlani. Példaképül állította a másik két termelőszövetkezetet, amelyik az ő közreműködése folytán már feloszlott. Amikor pedig a tsz elnöke kiállt a tsz fennmaradása mellett, Oláh Mihály azt mondotta, hogy a tagság azért se higgyen "Varga György