Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

mint 7000 kat. hold jó minőségű szántóingatlant osztottak ki 1945-ben, és ha az ellenforradalomnak sikerült volna a népi hatalmat megdönteni, akkor a földreform eredményei is megdőltek volna. Rámutatott arra, hogy a községünkben a szemünk előtt lejátszódó események azt igazolják, hogy dr. Kádas ügyvéd, dr. Fehér József és Tarnai János forradalmi bizottsági vezető tagok nem a népi hatalom fenntartásáért mozgósították a félrevezetett dolgozókat, hanem a régi, 1945 előtti társadalmi rend visszaállításáért szálltak síkra. Elmondotta a vb-elnök, hogy a községben több mint 31 vagon búzát osztottak szét, amellyel népgazdaságunknak több mint 1 millió forint kárt okoztak. Ez persze olcsó népszerűségre volt jó. Oláh Mihály forradalmi bizottsági elnök hangzatos jelszavakkal igyekezett bizonygatni, hogy ő a nép érdekeiért harcol, ugyanakkor megakadályozta a hízott sertés, a hízott és sovány baromfi szállítását, miáltal az állattartóknak tetemes kárt okozott. Nyíltan lépett fel a termelőszövetkezeti mozgalommal szemben is, és azok feloszlatását sürgette. A tsz-tagok az addig szorgalmas munkával gyarapított termelőszövetkezeti alapot kénytelenek voltak felosztani, vagy tetemesen megcsonkítani. Az állatállomány jó részét olcsó áron eladták, a meglévő felszerelési tárgyak egy részét széthurcolták, vagy ismeretlen egyének ellopták. Több esetben veszélyben forgott az állami hitelekből beszerzett tenyészállatok mindennapi etetése is. Igen jelentős kárt okoztak azzal is, hogy az év utolsó negyedére beütemezett iskolai és kultúrotthoni építkezéseket megakadályozták, ezzel mintegy 70 000 Ft-nyi építkezés maradt el. Nem törődtek mással, csak az örökös gyűlések és felvonulások szervezésével és egyes személyek elleni hajszával. Oláh Mihály forradalmi bizottsági elnök utasítására a helyi nemzetőrség tagjai elszállították a letartóztatottakat azzal, hogy valamelyik dűlőben lőjék agyon. [...] [...] Hozzászólások: Kiss János tanácstag elmondotta, hogy községünkben is a szocialista társadalmi rendet akarták megdönteni, véleménye szerint is. Egyetért a vb-elnök által elmondott tényekkel. Javasolja, hogy a tanácstagok bizalmának helyreállítása érdekében a vb-tagok kisgyűléseket tartanának, ahol a választók megnyilvánulnának a tanácstagok felé. Kéri, hogy a jövőben a végrehajtó bizottság szorosabb kapcsolatot tartson a tanácstagokkal, és a vb ne kész feladatok elé állítsa a tanácstagokat. Baráth Lajos tanácstag véleménye szerint a községben a józan emberek nem kapcsolódtak be az októberi forradalomba. Elmondotta azt is, hogy az ellenforradalom győzelme esetén véleménye szerint alig lett volna Csorváson ember, akinek ne lett volna féltenivalója. A házhelykérdéssel kapcsolatban azt javasolta, hogy előbb az 1924-25-ös években kiosztott és még be nem épített házhelyeket vegyék igénybe, s azután csak az 1945 után kiosztott házhelyeket. [...] [...] A tanács a vita után 45 szavazattal, ellenszavazat nélkül a következő határozatot hozta: 4/1957. sz. tanácshatározat: A községi tanács az Elnöki Tanács 1955. évi 3. sz. határozatának I. fej. 2.