Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

dott és elismert vezetőkkel végezni. Felhívunk minden dolgozó parasztot, úgy egyénit, mint termelőszövetkezetit, állami gazdasági dolgozót, továbbá ipari, kereskedelmi és szellemi munkásokat, hogy a normális élet, a termelés folyamatosságához szükséges munkákat, hazánk jobb jövője érdekében lelkiismeretesen végezzék. Községi Forradalmi Tanács Másolat, s. k. aláírás nélkül. - MSZP Pt. I. -290-26. A szöveg fogalmazványa fellelhető dr. Kádas peranyagában. (BéML-B. 7901 1957.) Ebben a bővebb változatban is olvasható, hogy a csorvásiak nem kérnek a grófok és tőkések uralmából, de az elmúlt 12 éves kormányzati rendszerből sem. Ez a szövegváltozat így fejeződött be: „Pártállásra való tekintet nélkül a hazánk testén okozott sebek begyógyítását úgy erkölcsileg, mint anyagiakban, mindenki segítse elő. Őrködjünk azon, hogy forradalmunk szeplőtlenségét személy, sem (olvashatatlan szó) be ne mocskolja, az eredetiségében maradjon gyermekeink szívében, emlékében." (Az utolsó mondat Tarnai János kézírásával.) 1 Az SZKP XX. kongresszusa 1956. február 14-25. közt ülésezett. Döntő áttörést jelentett a desztalinizációban. 215. Csorvás, 1956. november 14. A községi forradalmi tanács ülésének jegyzőkönyve Jegyzőkönyv Készült Csorváson, 1956. november hó 14-én a tanácsháza 3. sz. irodájában tartott rendkívüli forradalmi tanács ülésén. [...] [...] Oláh Mihály üdvözli a megjelenteket, az ülést határozatképesnek jelenti ki. Jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Kukla Imre és Pados Pál tagokat, ugyanakkor felállás [így] és a Himnusz eléneklésére kéri a megjelenteket. [...] [...] 3/1. Oláh Mihály, a forradalmi tanács elnöke ismerteti a forradalmi tanács tagjaival a járási végrehajtó bizottság mikénti működését. Megállapítja, hogy a forradalom úgyszólván minden községben tiszta helyzetet teremtett, azokat a személyeket, akik az új nemzeti irányzatnak gátlói voltak és lehetnek, eltávolították, és mégis a járásnál az a helyzet, hogy a Kádár-kormány által kiadott rendeletre való hivatkozással mindenki helyén maradt. Azok a személyek, akiket a forradalom útjából, a hivatalokból elsöpört, hivatalaikba visszaültek. Tűrhetetlen a helyzet, hogy Dumitrás Mihály, Szegvári Péterné, Ungi Imre és Szálkai Ferenc továbbra is helyükön maradjanak. Dumitrás Mihály az a személy, akiben teljes egészében ily viszonylatban megtestesült a Rákosi- és Gerő-féle kormányzási akarat. Nevezett hivatali hatalmával visszaélve, azok politikai és igazgatási módszereitől átitatva, több népellenes intézkedést foganatosított. Keze elért az