Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Gyula, 1958. február 18. Megyei ügyészi vádirat az almáskamarási Balogh István ügyében Vádirat Balogh István kunágotai lakos ellen demokratikus államrend elleni izgatás bűntette miatt indított bűnügyben. A lefolytatott nyomozás eredménye alapján az alábbi tényállás állapítható meg: Balogh István agrárproletár családból származik, szülei gazdasági cselédek, majd 2 kat. hold saját földön dolgozó kisparasztok voltak. O maga a felszabadulás előtt uradalmi cseléd volt, majd tényleges katonai szolgálatának kitöltése után 1940-től 1945-ig csendőr volt. 1945. május hó 5-én Felső-Ausztriában amerikai fogságba került. 1946. év végén tért vissza Magyarországra, Kunágota községbe, ahol szüleivel együtt földműveléssel foglalkozott. 1952. évben felment Budapestre s ott dolgozott 1953. év végéig a Ferencvárosi [így] Húsipari Vállalatnál. Majd visszajött lakóhelyére, ahol alkalmi földműves, napszámos munkákat végzett. 1956. február hónapban tagja lett a kunágotai Alkotmány Tsz-nek, ahol 1956. október hó 31. napjáig dolgozott. Három kiskorú gyermeke van. 1957. március hó 5-én ellenforradalmi ténykedés miatt közbiztonsági őrizetbe vették. Balogh István 1956. október hó 28. napján jelen volt azon a gyűlésen, melyen az úgynevezett „forradalmi tanács" tagjait választották. Ekkor ő is felszólalt, kijelentette: „volt tanácstagokat, pártembereket ebbe a forradalmi tanácsba nem fognak beválasztani". Majd amikor őt is beválasztották és a jelenlévők követelték, hogy mutatkozzon be, kijelentette: „Balogh István volt csendőr őrmester". Ezen bemutatkozással akarta megnyerni a tömeg bizalmát, azért, hogy megnyugtassa arról, miszerint ellensége a szocialista társadalmi rendszernek. A „forradalmi tanácsba" [így] igen aktívan működött. Annak ülésein rendszeresen megjelent és ő maga is javasolta az általuk megbízhatatlannak tekinthető tanácsi dolgozók leváltását. Hudák Károly előtt 1956. október hó utolsó napjaiban azt mondotta: „a kommunista személyeket állásukból le kell váltani és azoknak a helyébe megbízható személyeket kell helyezni". Ebben az időben a községi tanács vb az útátjáró-csatorna tisztítási munkákat végeztette. Balogh István, mint a „forradalmi tanács" tagja intézkedett, hogy a munkában résztvevő, kommunista pártállású dolgozókat távolítsák el. Ilyen körülmények között a Hamzik család kénytelen volt munkahelyét elhagyni. Egy alkalommal, mikor arról volt szó, hogy Kovács Lajos 10 gyermekes családapa álljon munkába a csatornakészítésénél, Balogh István ez ellen felháborodva tiltakozott s kijelentette: „ezt a személyt pedig alkalmazni nem lehet, mert ő is vitte a piros zászlót és a táblákat". 1956. november hó első napjaiban a forradalmi tanácsban olyan kijelen-