Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Battonya községben az ellenforradalmi események 1956. október 28. napján kezdődtek el. Közben a rend többé-kevésbé helyreállt. 1956. december 6-án [helyesen: 7-én] azomban [így] egyes ellenforradalmi elemek nagyszabású ellenforradalmi tüntetést szerveztek a községben, melynek során a megtévesztett tömeg egy része megrohanta a határőrséget és lefegyverezte az őrség tagjait. Ebben nagy szerepe volt a községi ún. „forradalmi tanács" vezetőinek is, akik a határőrség fegyvereivel számos községi lakost fegyvereztek fel és megbízták azokat a határőrség védelmével. 1956. december 7. [helyesen: 8.] napján a délelőtti órákban egy 12-13 főből álló karhatalmi egység szállta meg a határőrséget, és az ott lévő fegyveres polgári személyeket lefegyverezték. Amint tudomást szerzett erről a „forradalmi tanács", hangos híradón keresztül gyülekezésre hívta fel a község lakosságát, hogy ellenállást fejtsen ki a karhatalmi egységgel szemben. Mivel a karhatalmi egység mindenképpen elakarta [így] kerülni a község lakosaival való összetűzést, ezért Borissza József határőr százados, Sulyok István főhadnagy és Hanga József határőr fel akarta keresni a „forradalmi tanács" vezetőit, hogy bejelentsék békés és csak a közrend visszaállítására irányuló szándékukat. A községi tanács épülete közelében tartózkodó tömegből azomban [így] egyesek előbb szidalmazták, majd megtámadták őket. Hajdara András vádlott ezen a napon borbélyhoz indult, de mivel zárva találta az üzletet, maga is csatlakozott a tömeghez. Mikor Borissza és két bajtársa a tömeg mellett el akart haladni, másokkal együtt vádlott is szidalmazta őket.Többek között olyan kijelentéseket tett, hogy „ezek a piszkos ávósok, akik le akarják fegyverezni a munkás hatalmat". Mikor pedig a tömegből egyesek megtámadták a katonatiszteket, vádlott is odament, és Sulyok István határőr főhadnagyot 3-4 esetben arcul ütötte, s közben szidalmazta. Egyes józanabbul gondolkodó emberek azomban [így] kiszabadították a tiszteket és megakadályozták azok további bántalmazását. Borisszáék többek kíséretében a községi tanács épületébe mentek, hová vádlott is elkísérte őket. Innét nem sokkal később eltávoztak az őrsre. Vádlott az említett cselekményén kívül egyéb ellenforradalmi tevékenységet sem korábban, sem később bizonyíthatóan nem fejtett ki. [...] [...] Horváth Lajos Kollarik Andrásné Seres János mb. tanácsvezető ülnök t. tag ülnök t. tagh. Tisztázat a bíró és az ülnökök s. k. aláírásával. - BéML - B. 26111958. A Legfelsőbb Bíróság a vádlott cselekedetét enyhébben értékelte, „a népi demokratikus államrend elleni gyűlöletre izgatás"bűntettének minősítette s így már az ítéletet arányosnak találta.