Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

tesebbnek látta a végrehajtást, mintha azt a nemzetőrökkel végeztette volna. Azok esetleg gorombáskodni próbáltak volna az illető személyekkel. Ezenkívül, hogy a letartóztatások elrendelése minden esetben az illető személy saját érdekében történt, mivel a lakosság részéről esetleges bántalmazásoknak voltak kitéve, így az általa végzett letartóztatások helyességéről meg volt győződve. Arra viszont senki sem figyelmeztette, hogy e cselekményei [így] törvénybe ütköző lenne. Állítása szerint Grüch Mór lakásán tartott házkutatásra is dr. Jenéi János XI. r. vádlott adott utasítást. [...] [...] Csoszor Miklós II. r. vádlott védekezése szerint dr. Szondi György járási ügyész letartóztatását azért javasolta maga is, és vett részt e határozat meghozatalában, mert a Gyuláról érkezett telefonértesítés arra engedte őt következtetni, hogy amennyiben Szondit a gyulaiaknak kiadnák, úgy azt súlyos hátrányok érhetnék. Grüch Mór letartóztatására pedig előadása szerint azért került sor, mert Grüch a községben egy népszerűtlen ember volt és ki volt téve annak, hogy a község lakossága részéről tettleges bántalmazások érhetik. [...] [...] Valamennyi vádlott személye fokozott társadalmi veszélyességet rejt magában. Kiemelkedő azonban Csoszor Miklós II. r. Bányás Mihály VII. r. vádlottak személyében rejlő társadalmi veszélyesség. Mindkét vádlott kísérletet tett már egy ízben a népi demokratikus államrendszer elleni támadásra. Ez ellen a társadalmi rend ellen támadtak, mely felemelte őket a megszégyenítés és a megaláztatás mocsarából, amely igazi emberhez méltó életet biztosított számukra. Az igazságszolgáltatás ugyan lesújtott rájuk, de túlságosan emberséges módon, mert nem érte el ez a büntetés a kívánt hatást. Most ismét elérkezettnek látták az időt arra, hogy sötét szándékaiknak kifejezést adjanak. Újból megpróbálták, vádlott-társaikkal együtt visszafordítani a történelem kerekét. Persze nem számoltak azzal, hogy az ellenforradalom országot romboló, a hazáját és a szabadságát szerető becsületes emberek vérét követelő tobzódása, csak ideig-óráig tarthat. Nem gondoltak arra, hogy a társadalmunk nagy többségét magába foglaló tisztességes és becsületes szándékú néptömegek ismét magukra fognak találni és a 12 év szocialista vívmányai megvédése érdekében le fog rájuk súlytani [így] és meg fogja semmisíteni az ország függetlenségére és szabadságára törő, a kapitalista társadalmat visszaállítani kívánó sötét ellenforradalmi erőket. Jelentős társadalmi veszélyesség rejlik Harkai Péter IX. r. vádlott személyében is. Bár valamikor maga is gazdasági cseléd volt, mégis szembehelyezkedett a népi demokratikus államunkkal azzal, hogy a népi demokratikus államrend ellen gyűlöletre izgatott. A bíróság ugyan hosszabb tartamú büntetést alkalmazott vele szemben, azonban őt ez a büntetés nem tudta kellően megnevelni. [...] [...] A megyei bíróság Csoszor Miklós II. r. vádlottat az ellene fegyveres csapat tiltott szervezésének bűntette miatt emelt vád alól a Bp. 180. a) pontja értelmében bizonyítottság hiányából, valamint az ellene 1 rb. tiltott fegyverszerzés és tartás bűntette miatt emelt vád alól a Bp. 180. § b) pontja értelmében