Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)
népbíróság népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntette miatt 1 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, mely büntetését kiállotta. Wmdisch Lajos X. r. vádlott kisparaszti családból származik. Vádlott szülei 1945. előtt vagyontalan kishaszonbérlők voltak. Vádlott a testnevelési főiskola elvégzése után katonai szolgálatra vonult be, ahol honvéd főhadnagyi rangot ért el, s mint sporttiszt tevékenykedett. Vádlott 1945. után 15 kat. hold juttatott földet örökölt szüleitől, melyet nyomban felajánlott az állam részére. 1945 után, egészen a letartóztatásáig mint gimnáziumi tanár működött. Dr. Jenéi János XI. r. vádlott értelmiségi családból származik. Vádlott édesapja 1945 előtt bányász altiszt volt, kinek egy családi ház vagyona volt és van jelenleg is. Vádlott a tudományegyetem elvégzése után papi pályára lépett, majd később reálgimnáziumi tanár lett. 1945 óta mint gimnáziumi tanár működött. Egy 13 és egy 10 éves kiskorú gyermeke van, kiknek eltartásáról ő gondoskodik. 1956. október 27. napján a késő délutáni órákban gépkocsikon nagyobb létszámú ellenforradalmi csoport érkezett Békéscsabáról Battonya községbe. Ezek a személyek röviddel a megérkezésük után a jövetelük céljának megfelelően hozzáfogtak romboló tevékenységeikhez. Először is a szovjet hősök emlékművét döntötték le, majd, hozzáfogtak a népköztársasági címerek és a proletariátus szimbólumát jelképező vörös csillagok megsemmisítéséhez. Ugyanakkor igyekeztek a közigazgatást is kezükbe kaparintani. Ezért hangos híradón keresztül hívták fel a lakosságot és név szerint több személyt, hogy forradalmi tanács megalakítása végett jelenjenek meg a községházán. E felhívás nyomán a község lakosai közül jelentős számban gyűltek össze. így a többszöri felhívásra megjelent dr. Jenéi János XI. r. vádlott is, aki az ellenforradalmárok kérésére egy rögtönzött beszédet mondott az ott összegyűlt tömegnek. Beszédében óvatosan és többnyire a hazafiság kérdésével foglalkozott. Dr. Jenéi János XI. r. vádlott vezetésével még ugyanezen az estén létrehoztak egy ideiglenes intézőbizottságot, mely bizottság a következő nap délelőtt 10 órájára egy nagygyűlést hirdetett a végleges forradalmi tanács megválasztása céljából. Október hó 28. napján jelzett időpontban megtartott nagygyűlés egy 60 tagú forradalmi tanácsot és egy 5 tagból álló intézőbizottságot választott meg. A forradalmi tanács elnöke dr. Jenéi János vádlott, alelnök Gruncsity [másutt: Gruncsics] János tanító, jogügyi előadó dr. Ipacs Lajos állami közjegyző, a tanács jegyzője pedig Kapp Józsefi, r. vádlott lett. A forradalmi tanáccsal egy időben megalakult egy úgynevezett munkástanács is, melynek elnökévé Csoszor Miklós II. r. vádlottat választották meg. E munkástanács intéző bizottságában (mely ugyancsak 5 tagból állott) többnyire azok a személyek foglaltak helyet, akik a forradalmi tanácsnak is tagjai, illetve vezetői voltak. 1956. november 10. napjáig mindkét szervezet a battonyai községi tanács épületének egyik helyiségében működött. 1956. november 10. napján e