Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

kormányhoz. A követeléseik közül elsősorban az Államvédelmi Hatóság azonnali megszüntetését és lefegyverzését követelték, másrészt pedig a szovjet csapatok azonnali Magyarországról való eltávozását. Követeléseiknek érvényt szereztek, mivel október 27-én a délelőtti órákban az Államvédelmi Hatóságot teljes egészében felszámolták, illetve lefegyverezték. Fenti cselekményüket közösen a helyőrség katonai forradalmi tanácsával eszközölték. A megalakult „megyei forradalmi tanács" javaslatára és kezdeményezésére Békéscsaba város területén a legtöbb üzemben, hivatalokban megalakultak az ún. „munkástanácsok", megalakult a „megyei forradalmi ifjúsági parlament". Megszüntették a „Viharsarok Népe" c. pártbizottság lapját [így], helyébe „Kossuth Népe", valamint „Független Újság" c. lapokat hoztak létre.

2 Egy időben a „megyei forradalmi tanács" kezdeményezésére megszervezték a „nemzetőrségéét, a katonai helyőrségnél, valamint a megyei kieg. parancsnokságon megalakultak a „katonai forradalmi tanács"-ok. Létrehozták a Békés megye[i] „Szabad Rádió" adóállomását, mely hivatva volt az ellenforradalmi események lezajlását közölni a lakossággal, ezenkívül a „Szabad Európa" által kapott anyagokat továbbítani. Jellemző volt a „megyei forradalmi tanács"-ra, illetve annak munkájára az is, hogy a Magyarországon akkor állomásozó szovjet csapatok ellen megszervezzék az ún. „harci csapat"-ot, amit meg is szerveztek, kb. 200-250 főből álló felfegyverzett alakulatot. [így] A fenti alakulat, illetve fegyveres csoport legnagyobb része középiskolásokból, MTH-tanulókból és egyéb huligán fiatal elemekből tevődött össze.

3 1956. október 30-án, 31-én megkezdték a kommunisták üldözését, őrizetbe vették az összes volt államvédelmi tiszteket, gépkocsivezetőket stb., ezenkívül több párt- és állami funkcionáriust. Az üzemekből, hivatalokból és egyéb intézményekből munkástanácsok kezdeményezésére leváltották a kommunista vezetőket és egyszerű kommunistákat. A „megyei forradalmi tanács"-ra jellemző volt az is, hogy gyűjtőakciót rendeztek (élelmiszer) a budapesti „szabadságharcosok" részére, ezenkívül naponta különböző gyűléseket és tüntetéseket szerveztek, ahol a legvadabb nacionalista, soviniszta, párt- és kormányellenes dicshimnuszokat zengedezték. [...] [...] A Békés megye területén lezajlott ellenforradalmi eseményekre jellemző volt általában a megye székhelyén, Békéscsabán történt ellenforradalmi megmozdulások [így]. Amikor Békéscsabán megalakult a „megyei forradalmi tanács" és elkezdte az ellenforradalmi megmozdulások szervezését, egy időben a megye járási székhelyeire Békéscsabáról több személy kiment azzal a céllal, hogy serkentse, illetve megszervezze az ottani „forradalmi tanács"-ok és egyéb ellenforradalmi szervezetek megszervezését. Adataim szerint abban az időben Békéscsabáról a megye valamennyi járási székhelyén megjelentek a „megyei forradalmi tanács" által megbízott személyek, akik segítettek vidéken is megszervezni az ellenforradalmi megmozdulásokat. Ennek következtében kezdődtek meg a megye egész területén az ellenforradalmi események. [...]