Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

170/1. Békéscsaba, 1957. november 13. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának jelentése a „belsőreakció" tevékenységéről Jelentésünket a központi vezetőség 1956. augusztus 6-i, pártellenőrzés a BM szerveknél c. határozata alapján tesszük meg: A belsőreakció [így] jelenlegi tevékenységének értékeléséhez szükséges röviden ismertetni az 1956. októberi események előtti állapotot. 1956. október előtt az ellenséges tevékenység szempontjából a megye legfertőzöttebb területe az orosházi, békési, szeghalmi, valamint a sarkadi járások voltak. A felsorolt helyeken az ellenséges tevékenység valamennyi fajtája megtalálható volt. 19501955-ig a megyében több fegyveres szervezkedés lett felszámolva. A felszámolt szervezkedések közül említésre méltó az Orosháza és környékén felszámolt „Fehérgárda" szervezkedés, a Szeghalom és Füzesgyarmat környékén felszámolt „Sárréti Sasok", Békéscsaba, Sarkad, valamint Mezőberény területére kiterjedő ellenállók szervezkedése, valamint a békéssámsoni „Magyar Ellenállási Mozgalom" elnevezésű röpcédulás csoport.

1 Az említett területeken az ellenség ilyenfokú tevékenysége azzal indokolható, hogy itt helyezkednek el legnagyobb számban kulákok és a korlátozó intézkedések hatására szervezett ellenállásba kezdtek. Meg kell említeni még azt is, hogy a szervezkedések leginkább ritkán lakott tanyai területeken jöttek létre, melyek a belügyi szervek által kevésbé voltak ellenőrizve. A szervezkedések vezetői minden esetben kulákok vagy volt horthysta katonatisztek voltak. A tagság nagy része azonban megtévesztett dolgozó parasztokból tevődött össze. Az 1956-os ellenforradalmi események során a fenti területeken az ellenséges személyek aktív tevékenységet fejtettek ki. A megye területén a belsőreakció [így] vonalán a legfontosabb kategóriák a következők: A volt nem marxista pártok közül elsősorban meg kell említeni az FKP, az NPP, az SZDP, a nyilas, a MEP és a Demokrata Nép Pártot.

2 A horthysta erőszakszervek részéről a volt katonatisztek és csendőrök, az egyházak közül a katolikus és a református egyház, továbbá meg kell még említeni a kulákságot. [így.] Az FKP 1949-ben a megyében 29 szervezettel és 5120 taggal rendelkezett. Legerősebb szervezetei voltak Gyulán 300 tag, Békéscsabán 495, Orosházán 500, Szarvason 461 taggal. Az FKP tagságának kb. 50%-a kulákokból egyéb falusi osztályidegen személyekből tevődik össze. A többi közép- és kisparaszt volt. A volt FKP vezetői és aktív tagjainak elhelyezkedése a mezőgazdaságban van, nagyrészük egyénileg gazdálkodik. Az októberi események előtt elég nagy számban voltak elhelyezkedve az állami gazdaságoknál, különböző vezetői beosztásban. Az ellenforradalom után azonban tevékenységük miatt nagy részüket elbocsátották. Az ellenforradalmi események során a megyében több helyen újjászervezték az FKP-t. Legerősebb szervezeteik voltak Békésen, Gyomán, Szarvason, Orosházán és Medgyesegyházán. Ezeken a helyeken általában 150-