Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

fegyverrel kényszerítette parancsnokát a fegyverek kiadására az ellenforradal­márok számára, azonnal elbocsátott. Amint a forradalmi bizottság értesült a karhatalom akciójáról, rögtön mozgósította a tömeget, s 20 perc alatt mintegy 1000 fő gyűlt össze a rendőrség közelében levő utcákon. A közéjük dobott könnygázbomba és ez első riasztólövések hatására sem akartak széjjeloszlani. Azt mondták, úgyis vaktölténnyel lőnek. Erre egy hangoskodónak belelőttek a lábába, mire a többiek széjjelszaladtak. A menekülők távolról két lövést adtak le a karhatalmistákra, azonban kárt nem tettek bennük. Gortka József szds., az akció levezetésével megbízott pk. utasítást kapott, hogy miután Gyulán rendet teremtettek, küldjön egy egységet a szomszédos Gyulavári községbe, ahonnan nyugtalanító hírek érkeztek. Ezt az utasítást a Gyulán lezajlott tüntetés miatt megváltoztatták. Elég szerencsésen, mert a Gyulavári alatt lévő Körös-hídnál elvérzett volna az egész kiküldött egység. Az történt ugyanis, hogy miután Gyulán széjjeloszlott a tömeg, Mány Erzsébet ellenforradalmár Farkas Mihály volt hadnaggyal (1954 őszén szerelték le ma­gatartása miatt) a városból Gyulaváriba indult. Ott az utcán talált embereket felbujtották, hogy készüljenek fel fegyveres védelemre, mert jönnek a karhatal­misták. Tizenöt, főleg fiatal, kalandvágyó kíséretében elmentek a rendőrségre fegyverért. Azonban a rendőrök nem adtak fegyvert, de a csoport kevesellte is azt a négy darabot, ami az őrsön volt. Innen állandóan szaporodva, a határőr­ségre mentek, ahol négy katona, egy hdgy., egy törzsőrmester, egy szakaszveze­tő és egy honvéd volt. A négy katona se igent, se nemet nem mondott a mint­egy 100 főnyi tömeg követelésére. Mivel látták, hogy nem ütköznek ellenállás­ba, feltörték a raktárt s elvittek 2 géppuskát, 8 géppisztolyt, 9 karabélyt és nagyobb mennyiségű lőszert. Ezeket kiosztották s Farkas Mihály utasításai sze­rint szakszerű tüzelőállást építettek ki a Körös-hídnál. A községi tanács vb-elnökhelyettese, az 50 év körüli Lengyel Imre, csak a késő esti órákban értesült az eseményekről, disznótorból hazafelé menet. Amint megtudta mi történt, azonnal a határőrségre sietett s hívta az ott lévőket, men­jenek vele s szerezzék vissza a fegyvereket. Azonban csak a honvéd vállalkozott a cseppet sem veszélytelen feladatra. El is ment Lengyel Imrével, aki erélyes fellépésével éjféltájban visszavitette a fegyvereket az ellenforradalmi bandával. A fegyveres banda tagjait később elfogták s a bíróság öttől tizenkét évig terjedő börtönbüntetést szabott ki rájuk. Mány Erzsébeten és Farkas Mihályon a kar­hatalmisták hajtották végre a kecskeméti statáriális katonai bíróság halálos íté­letét. 13 A karhatalom minden egyes akció végrehajtásánál eszközölt letartóztatá­sokat. Emellett megszervezte a felderítő szolgálatot is. Az államvédelmi ható­ság volt tagjait, akik bevonultak a karhatalomba, teljesen felderítő munkára állította át január elején oly módon, hogy egy részüket a megyei rendőrkapi­tánysághoz, másik részüket pedig (2-3 főt) a járási karhatalmi őrsökre osztotta be. A felderítések és akciók nyomán a rendőrséggel karöltve őrizetbe vettek: [...]

Next

/
Thumbnails
Contents